Az írás beszámol arról, hogy hétfőn Újdelhiben már harmadszor tanácskoztak e három ország vezető diplomatái, s a külügyminiszter-helyettesi szintű megbeszélésen ezúttal a kalózok elleni közös fellépés mellett más tengeri biztonsági kérdéseket is megvitattak.

A tárgyalások hátterében olyan nemzetközi környezet áll, amelyre jellemző, hogy Kína és Japán között megnőtt a feszültség a kelet-kínai-tengeri szigetvita miatt, Washington pedig új - az ázsiai és csendes-óceáni térségre jobban összpontosító - stratégiájának megvalósítására készül - emlékeztet a Global Times.

A lap megjegyzi: elemzők úgy vélik, Kína katonai modernizációja és haditengerészetének fokozódó aktivitása arra készteti a triót, hogy "elővigyázatosabb legyen" Pekinggel szemben. Si Jin-hung, a pekingi Népi Egyetem Amerika-kutatással foglalkozó intézetének igazgatója szerint a három ország stratégiai érdekei szülték az új együttműködési formációt. Megjegyezte, Japán amúgy is Washington régi szövetségese, míg India George W. Bush elnöksége óta regionális stratégiai partnere.

Szu Hao, a kínai külügyi egyetem kutatóközpontjának igazgatója úgy véli, hogy Japán - miközben keletről maga gyakorol nyomást Kínára -, Indiát arra használja fel, hogy nyugatról "foglalja le". A lap kitér arra, hogy a múlt héten Japán és India megtartotta második 2+2-es, vagyis külügyminiszteri és védelmi miniszteri konzultációját, amelynek a regionális kérdések között ugyancsak témája volt a tengeri biztonság. Júniusban a két ország közös tengeri hadgyakorlatot tartott, és az év végéig egyfajta tengeri biztonsági konzultációs rendszer létrehozásába kezd.

Szu szerint miután a Peking és Tokió közti kapcsolatok megromlottak, Újdelhi megpróbálta a helyzetet kihasználni, de mivel a Kínával fennálló határvitájában nem sikerült Peking álláspontját puhítani, további nyomás alatt tartja keleti szomszédját.

A szakértő szerint a három oldal összefogását ugyan Pekingnek egyre inkább figyelembe kell vennie külpolitikájában, megjegyzése szerint az egyes országoknak, így az Egyesült Államoknak, Japánnak és Indiának markáns egyedi érdekei vannak.