A cseh gazdaság már az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt is elég rossz helyzetben volt, főként a már akkor is nagyon magas infláció borzolta a csehek kedélyeit, ám az új helyzetben az energiaárak elszállása kormányzati beavatkozás után kiált - mondta a Radio Praha hírportálnak Danuse Nerudová piaci szakértő. Hosszabb távon felmerül az ország független tétele az orosz gáztól.

A gáz ára az invázió hatására 13 éves csúcsra emelkedett, amire a szakértő szerint a prágai vezetés az energiahordozók jövedéki adójának csökkentésével válaszolhat. A háború másik következménye a korona gyengülése, ami felpörgetheti a vitát az euró bevezetéséről. A halogatásnak a cseh gazdaság erejéből fakadóan nem gazdasági, hanem politikai okai vannak.

Kapcsolódó

Az infláció megközelítette a tíz százalékot, mire a prágai jegybank piaci beavatkozásokkal igyekezett erősíteni a koronát, hogy a gyenge valuta ne növelje az importáruk árát. A szakértő szerint a válság bebizonyította, hogy ha baj van, akkor a befektetők egyik első dolga, hogy elszórják a kezükben lévő kelet-európai valutákat.

További következménye az új időszámításnak, ami az orosz invázióval kezdődött, hogy vélhetően a szén szerepe az áramtermelésben tovább megmarad, mint korábban várhattuk, mert az nem jöhet szóba, hogy orosz gáz váltsa fel.

Hatással van a válság a cseh munkaerőpiacra is, mivel sok ukrán férfi hazatér, hogy harcoljon az oroszok ellen. Az onnan érkező menekültek között lehet találni olyanokat, akik pótolhatják őket. Mivel kevesebb bérért dolgoznak cseh kollégáiknál, munkájuk hozzájárul ahhoz, hogy Csehország nagyobb saját hozzáadott értékkel bíró termékeket exportáljon.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.