Angela Merkel német kancellár rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet. Azt mondta, hogy nem bármi áron akarnak megállapodásra jutni. Mint hozzátette, tudja, hogy az idegek pattanásig feszültek, de akkor is gondoskodni kell arról, hogy a megállapodás több előnnyel, mint hátránnyal járjon. A kancellár a bizalom túl alacsony szintjében látja a legfőbb gondot.

A fizetésképtelenség határára sodródott Görögország újabb pénzügyi mentőövhöz szeretne jutni, de az ennek fejében ígért reformokat az euróövezet több országa kevesli, illetve széles körben kételkednek abban, hogy a görögök be fogják váltani ígéreteiket.

A korábbi tervek arról szóltak, hogy a délutáni euróövezeti csúcs után este összeül a 28 EU-tagország állam-, illetve kormányfője is. Ezt a rendkívüli uniócsúcsot azonban vasárnap reggel lefújták. Voltak olyan szakértői értelmezések, miszerint ez voltaképpen jó jel a görög euróövezeti tagság szempontjából, mert 28-as körben igazából akkor lett volna szükséges tanácskozást tartani, ha kifejezetten napirendre kerül a "grexit", Görögország tartós vagy átmeneti távozása az euróövezetből.

Az euróövezeti vezetők - Donald Tusk, az Európai Tanács és egyben az euróövezeti csúcstestület elnöke szerint - így most addig fognak tanácskozni, amíg csak valamilyen közös álláspontra nem jutnak Görögországgal kapcsolatban.

Diplomaták szerint Görögország európai hitelezői arra akarják rábírni az athéni vezetést, hogy a görög parlament már hétfőn tegyen olyan döntő lépéseket, amelyek megalapozzák a görög szerkezeti reformprogram melletti "elszántság" hitelét.

Abban az esetben, ha ezt nem sikerülne elérni, és nem születne megegyezés arról, hogy a görögök kaphatnak pénzt az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elnevezésű alapból, a brüsszeli tanácskozásra érkező Mark Rutte holland kormányfő szerint elkerülhetetlenné válik a "grexit".