Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) szerdán közzétett végleges adatai szerint áprilisban éves összehasonlításban 1,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, ami 2019 áprilisa óta a legerősebb ütem. A januári és februári 0,9 százalék után márciusban már 1,3 százalékos ütemet mértek.

Márciusban az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 10,4 százalékkal. Az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek 0,6 százalékkal, a szolgáltatások pedig 0,9 százalékkal drágultak - idézi az adatokat az MTI.

Az energiaárakat nem számolva 0,7 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig ugyancsak 0,7 százalékkal nőtt, mérséklődött a márciusban mért 1,0, illetve 0,9 százalékhoz képest.

Kapcsolódó

Havi összevetésben 0,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben. Az energiaárakat nem számolva ugyancsak 0,6 százalékos volt a növekedés, a maginfláció pedig 0,5 százalékkal nőtt.

A végleges adatok az éves és a havi összevetésű maginfláció esetében 0,1 százalékponttal maradnak el az előzetes értékektől.

Az Európai Unióban az éves inflációs ütem 1,7 százalékról 2,0 százalékra gyorsult áprilisban. Havi összevetésben 0,9 százalékról 0,6 százalékra mérséklődött az ütem.

Éves összevetésben Magyarországon (5,2 százalék), Lengyelországban (5,1 százalék) és Luxembourgban (3,3 százalék) emelkedtek a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak, a legnagyobb csökkenést, 1,1 százalékost Görögországban mérték.

Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az infláció középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon.

Az euróövezeti jegybank várakozásai szerint a következő hónapokban főleg az energiaárak változásának hatására meghaladhatja a 2 százalékos célszámot az árak éves összevetésű emelkedésének üteme. A kiugró számok valószínűleg átmenetiek lesznek, az infláció az év vége felé meredeken csökkenni fog és még évekig jóval az EKB célszáma alatt marad. Ha ez a várakozás helytállónak bizonyul, az EKB nemigen szigorít rendkívül laza monetáris politikáján, amellyel a koronavírus-járvány után talpra álló gazdaságok fellendülését segíti.