A jegybank döntését azzal indokolta, hogy a norvég gazdaság továbbra is erőteljesen nő, és a kapacitások kihasználtsága valamivel a normális szint fölött van.

Ugyanakkor jelezte, hogy a jövőben óvatosságra van szükség a kamatpolitikában, mivel a külföldi irányadó kamatlábak nagyon alacsonyak, és jelentős bizonytalanság övezi a világgazdasági növekedés kilátásait.

Kapcsolódó

Oeystein Olsen, a Norges Bank kormányzója a tanácskozás után kiadott közleményben úgy fogalmazott, hogy a kilátások és a kockázatok jelenlegi értékelése alapján nagyon valószínű, hogy a közeljövőben nem változik a kamatszint. A döntés kihirdetése után a norvég korona árfolyama erősödött az euróhoz képest, a kereszt 9,8820-ról 9,8124-re süllyedt, később azonban az euró jegyzése visszaemelkedett 9,8537 koronára.

Tizenkét hónapon belül immár negyedik alkalommal emelt kamatot a norvég jegybank, 2011 után először tavaly szeptemberben, majd idén márciusban és júniusban is 25-25 bázisponttal tolta följebb az irányadó kamat szintjét, miután a gazdaság a vártnál nagyobb ütemben nőtt, de a korona gyengülése és az erősödő infláció is indokolta a szigorúbb monetáris politikát.

A monetáris politika szigorításával a norvég jegybank ellentétes irányban halad a világ nagy jegybankjaival, köztük az amerikai Federal Reserve-vel és az Európai Központi Bankkal, amelyek lazították politikájukat a gazdaság megtámogatásának és az infláció felpörgetésének szándékával.

A kőolajban gazdag Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de szoros kereskedelmi kapcsolatban áll azzal.

A norvég jegybank arra számít, hogy idén 2,7 százalékkal, jövőre 1,9 százalékkal, 2021-ben pedig 1,3 százalékkal bővül a hazai összterméke.

A Bank of England csütörtökön úgy döntött nem változtat az alapkamaton.