Finnország megfontolhatja, hogy végül külön, Svédországtól függetlenül csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO), ha nagyon elhúzódik a jelöltség jóváhagyása – írja a Politico.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter leszögezte, egyelőre a közös csatlakozás marad a prioritás. „Történt bármi, ami hosszabb távon ellehetetleníti a svéd projekt folytatását? Egyelőre túl korai állást foglalni ezzel kapcsolatban” – nyilatkozta Haavisto a finn Yle közszolgálati televíziónak, hozzátéve, folyamatosan mérlegelni kell.

Finnország és Svédország tavaly májusban – nem sokkal azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – beadta közös jelentkezési kérelmét, és a NATO-tagállamok két kivétellel már jóvá is hagyták ezt. Két ország vár csak ki ezzel kapcsolatban: Törökország és Magyarország.

A magyar kormány következetesen azt kommunikálja a ratifikáció ügyében, hogy idővel kerül majd aláírás a megfelelő dokumentumokra, támogatják mindkét ország NATO-csatlakozását. Egyes szakértők szerint a magyar kormány időhúzásának célja az uniós nyomásgyakorlás.

Ankara ezzel szemben nyíltan feltételekhez kötötte a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyását. A török kormány azt követeli, hogy a ratifikációért cserébe Stockholm adja ki a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjait.

A svéd-török konfliktust aztán tovább mélyítette, hogy szombaton egy szélsőjobboldali svéd politikus Koránt égetett egy tüntetésen. Recep Tayyip Erdoğan török elnök élesen bírálta Svédországot a történtekért, és azzal fenyegetődzött, hogy ilyen hozzáállással „nem számíthatnak Törökország támogatására NATO-ügyben”.

A finn külügyminiszter elmondta, arra számít, hogy a Finnország, Svédország és Törökország közötti háromoldalú tárgyalások a NATO-csatlakozásról most „néhány hétig” szünetelnek, amíg „a jelenlegi helyzet után elül a por”.