Alkotmányellenes a büntető törvénykönyvhöz tavaly decemberben elfogadott törvénymódosítás-sorozat, amely lehetetlenné tette politikusok és más kiválasztottak felelősségre vonását korrupcióért. December 10-dikén, amit a román média már csak "fekete keddnek" nevez, 266 parlamenti képviselő szavazta meg ezt a módosítást, mindössze 32 ellenszavazattal. Vitára nem került sor. Az ügyet, ami óriási felháborodást keltett Romániában és az Európai Unióban egyaránt, akár a megvesztegetettek önvédelmi harcának is minősíthetnénk, hiszen a törvény elfogadásakor mintegy 30 honatya ellen folyt korrupció miatt vizsgálat.

A törvényhozók azonban nemcsak magukra gondoltak, ezért úgy döntöttek, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok mellett a román államfő, valamint az ügyvédek nem minősülnek köztisztviselőnek, így nem vonhatók felelősségre hivatalukkal való visszaélésért, vesztegetésért és más korrupciós bűncselekményért, az önkormányzati vezetőknek és helyetteseiknek pedig a jövőben nem kell az "érdekellentétnek" minősített ügyekben tartani a perektől.

A bukaresti korrupcióellenes ügyészi hivatal (DNA) adatai szerint több mint 100 polgármester és polgármester-helyettes pere folyik, amiért családjuknak és barátaiknak juttattak szerződéseket, vagy más módon éltek vissza hivatalukkal. A törvénymódosítással a román jog éles ellentmondásba került az Európai Unióval kötött megállapodásokkal és az ENSZ korrupcióellenes konvenciójával, amelyek kiemelten éppen a vezető politikusok és a törvényhozók visszaéléseit ítélik el.

Románia a Transparency International 2013-as korrupciós rangsorában 177 ország közül a 69. helyen végzett, néggyel alacsonyabban mint tavaly, ami a legrosszabb az Európai Unióban, és Kubával helyezi azonos szintre.