Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény előterjesztése azt célozza, hogy az ilyen pártok és alapítványok akadálytalanul tevékenykedhessenek mind az egyes tagállamokon belül, mind több tagállamra kiterjedően. Mindeddig a legtöbb ilyen szervezetet belgiumi nonprofit egyesületként jegyezték be. A brüsszeli bizottság azt szeretné elérni, hogy az európai politikai pártok - ismertségük és elismertségük, átláthatóságuk, valamint elszámoltathatóságuk növelésével - hatékonyabban tudjanak valóban európai nyilvánosságot teremteni, és kifejezni az uniós polgárok akaratát.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke szerint a valóban transznacionális európai politikai pártoknak és alapítványoknak "központi szerepet kell játszaniuk az európai kérdésekről szóló viták alakításában, amelyek a 2014-es európai parlamenti választások közeledtével igen élénknek ígérkeznek az elkövetkező években".

A bizottsági indítvány értelmében az érintett szervezeteknek a belső demokráciára, a kormányzásra, az elszámoltathatóságra, az átláthatóságra, és az unió alapját képező értékek tiszteletben tartására vonatkozóan szigorú előírásoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy európai politikai pártként vagy európai politikai alapítványként ismerjék el őket. A pártfinanszírozás minden mozzanatát átfogó szabályrendszer határozná meg, beleértve a szigorú beszámolási és ellenőrzési előírásokat is. A jogsértések esetére közigazgatási szankciórendszert vezetnének be.

Az európai pártoknak - olvasható az Európai Bizottság javaslatában - közzé kellene tenniük az évi ezer eurónál többet adományozók nevét, az egyéni adomány éves összeghatára pedig maximálisan 25 ezer euró lenne.

A jelenleg érvényes, még 2003-as keltezésű jogi szabályozás alapján idén 13 olyan szervezet kapott az Európai Parlament által kezelt finanszírozást, amely gyakorlatilag európai szintű politikai pártként működik, de jogállása nem egyértelműen rendezett.