Az Európai Bizottság a jövő héten állhat elő azzal a tervével, amelynek alapján megindulhat a háború az elmúlt évtizedekben érkezett nem kívánatos idegenek visszaszorításáért - derült ki a BBC tudósításából. Szebben fogalmazva páneurópai összefogás készül a térség biológiai sokféleségének megóvása-helyreállítása érdekében. A javaslat alapján az uniós tagállamoknak meg kell teremteniük a jogi kereteket a behatoló idegenek "levadászására" és a nyomukban érkezők elterjedésének megelőzésére.

A fellépést az indokolja, hogy az európai városok és falvak különösen kiszolgáltatottak kívülről érkező, a helyi biológiai rendszerbe nem illő állatok és növények megtelepedésének. Ezek az idegenek részben szándékos behozatallal, részben az egyre kiterjedettebb világkereskedelem melléktermékeként - potyautasként - érkeznek ide. Mivel sok eseteben ebben a környezetben nincsenek természetes ellenségeit, elszaporodnak, ami felboríthatja környezetük biológiai egyensúlyát. Szakértők szerint határozott lépések nélkül nagyon veszélyessé válhat a helyzet.

Lenyúlnak mindent

Az idegen növények és állatok elveszik a helyet és az erőforrásokat az őshonos fajoktól. Különösen sérülékenyek ebből a szempontból a városi környezetek. Visszaszorításukban kulcsszerepe lehetne a helyhatóságoknak, ám ezek általában nincsenek tisztában a veszéllyel. Legalább odáig el kellene jutniuk azonban, hogy támogassák a probléma ellen fellépő civil szervezeteket.

Az egyik legagresszívebb megszálló az amerikai bikabéka - derül ki az idegen élőlényeket listázó esettanulmányból. Európában a kilencvenes években jelent meg, valószínűleg halszállítmányokkal érkezett ide. A felnőtt békák szívesen táplálkoznak kismadarakkal, apróbb emlősökkel és kétéltűekkel, felborítva ezek élőhelyének biológiai egyensúlyát. Az Észak-Európát elárasztó kanadai lúd nem csupán táplálkozásával okoz gondot, hanem tápanyagban gazdag ürülékével is - ludanként napi 500 gramm keletkezik -, ami egyebek mellett a tavak algásodásához vezet.

A helsinkiben elszaporodott nyulak ugyan európai állatok, megjelenésük azonban veszélyezteti a parkok növényvilágát. Az Észak-Amerikában őshonos mosómedvék már a múlt század elején megjelentek Németországban. Amellett, hogy pusztítják például a madarakat, az olyan nagyvárosokban, mint Berlin kárt tesznek a házakban és más vagyontárgyakban, továbbá számos állati parazitafertőzés kórokozójának hordozói. A számos egyéb példa mellett talán az európai patrióták szívét leginkább az szaggathatja meg, hogy az amerikai szürke mókus háttérebe szorította hagyományos vörös európai fajtását.