Horvátország veszi át szerdától az Európai Unió soros elnökségét Finnországtól, majd júliusban Németország veszi át az irányítást.

Az MTI összefoglalója szerint Horvátország a 2013-as csatlakozás óta először látja el ezt a fél évre szóló, rotációs alapon működő tisztséget. A horvát elnökség egyik legnagyobb kihívása, hogy a brexit - vagyis az Egyesült Királyság EU-ból való kiválásának - folyamata ebben az időszakban indul.

Kapcsolódó

Mit terveznek?

A horvát kormány egyébként december végén véglegesítette "Erős Európa egy kihívásokkal teli világban" mottójú elnökség programját, amelyben az unió kiegyensúlyozott, fenntartható és inkluzív növekedésének szorgalmazását tűzte ki célul.

"Az egyenetlen gazdasági fejlődés, az éghajlatváltozás, a növekvő migráció, a dezinformáció terjedése és a növekvő populizmus mai világunk kihívásai. Polgáraink ezekre a problémákra jogosan várják a megoldást, amelyet azonban csak egy erős Európa adhat meg nekik. Ebben az egységben van a legnagyobb erőnk" - áll a horvát elnökség honlapján.

Csúcstalálkozók egymás után

A horvát elnökség alatt mielőbbi megállapodást kell elérni az EU következő hosszú távú költségvetésével kapcsolatban is.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő január 7-én Párizsban konzultál Emmanuel Macron francia elnökkel, majd két nappal később Charles Michel, az Európai Tanács elnöke érkezik Zágrábba. Január 10-én pedig az Európai Bizottság a horvát fővárosban tartja következő ülését.

Plenkovic ezután január 14-én mutatja be az Európai Parlamentben Horvátország soros EU-elnöki programját, majd január 16-án Berlinben Angela Merkel német kancellárral találkozik. Az EU Tanácsának soros elnökségét előre meghatározott sorrendben látják el a tagállamok. A féléves elnöki periódusokat minden év júniusában és decemberében az Európai Tanács rendes ülései zárják le.