Az ENSZ szakosított intézménye, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) október 29-31-én Genfben tartott rendkívüli kongresszusán a világ országainak kormányai elfogadták azt a cselekvési tervet, melynek célja az időjárási és éghajlati katasztrófákra való felkészülést segítő éghajlati szolgáltatások fejlesztése és bővítése. A WMO történetének első rendkívüli kongresszusán 129 tagország és 10 nemzetközi szervezet (köztük az Egészségügyi Világszervezet, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) összesen mintegy 600 képviselője vett részt. A kongresszust egy kétnapos rendezvény előzte meg, mely lehetőséget adott az éghajlati szolgáltatók és a felhasználók közötti párbeszédre.

Michel Jarraud, a WMO főtitkára felhívta kiemelte, hogy a jól szervezett éghajlati szolgáltatások segítséget jelentenek a katasztrófák kockázatainak csökkentésében - többmilliárd ember életét befolyásolva ezzel. Jelenleg mintegy 70-re tehető azon országok száma, ahol hiányosak vagy egyáltalán nem léteznek éghajlati szolgáltatások.

A kongresszuson kiderült: közös érdek egy, a veszélyek kockázatait csökkentő globális éghajlati szolgáltatási keretrendszer (Global Framework for Climate Services - GFCS) kialakítása. A keretrendszer célja kapcsolatot és párbeszédet teremteni az éghajlati szolgáltatást nyújtók, a kutatók és a felhasználók között annak érdekében, hogy a meteorológiai szolgáltatások valódi igényeket elégítsenek ki a felhasználók számára adekvát módon. A cselekvési tervben az egészséggel, a vízgazdálkodással, a mezőgazdasággal és az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos szolgáltatások fejlesztése élvez prioritást, s olyan, sok helyen már működő szolgáltatásokra építenek majd, mint a szezonális és az árvízi előrejelzések, az El Nino vagy az aszály monitoringja. A kongresszus határozott a végrehajtáshoz szükséges költségvetésről is, aminek a legfontosabb forrását a tagországok önkéntes felajánlásai fogják jelenteni.
A végrehajtással kapcsolatos feladatokat egy kormányközi testület látja majd el, amelybe a tagországok önkéntesen delegálhatnak képviselőket, és amely munkáját a WMO kongresszusnak alárendelve végzi. A testület alapvető feladata az éghajlati szolgáltatások globális és regionális szintű koordinációja lesz.

Az éghajlati szolgáltatások globális keretrendszerének végrehajtását a következő területeken kell megszervezni:

- Felhasználói felület: a szolgáltatást nyújtók és a felhasználók közötti kapcsolatot megteremtő fórum létrehozása;

- Éghajlati szolgáltatások információs rendszere;

- Megfigyelés és monitoring;

- Kutatás, modellezés és előrejelzés;

- Kapacitás-fejlesztés: a szükséges jogszabályi, intézményi és infrastrukturális háttér megteremtése.

Az éghajlati szolgáltatások globális keretrendszerével kapcsolatos végrehajtási terv elfogadása a klímaváltozás hazai hatásaira való felkészülésnek is új lendületet adhat, ugyanis segítségével kijelölhető a követendő irányvonal a jelenleg túlságosan szerteágazó magyarországi törekvések között - fogalmaz az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az elmúlt években a hazai adaptációs vizsgálatok többsége a minden eshetőségre való felkészülés elve alapján javasolt alkalmazkodási lépéseket, ez a stratégia azonban a költségessége miatt hosszú távon nem fenntartható. A jelenlegi kutatások és adatsorok elaprózottsága nem teszi lehetővé az összehangolt, de mégis hely-specifikus klímaadaptációs intézkedések elindítását, ezek hiányában pedig egyes térségek versenyképessége néhány ágazatban erősen csökkenhet, így a területi és társadalmi egyenlőtlenségek az éghajlatváltozás hatására tovább mélyülhetnek.

Egy célirányosabb alkalmazkodási stratégia kialakításához elkerülhetetlen, hogy a jövőben minden hazai éghajlati hatásvizsgálat számszerű eredményeken alapuló, területi éghajlati sérülékenység-vizsgálatokra támaszkodjon - véli az Országos Meteorológiai Szolgálat. Ennek szakmai hátterét egy olyan részletes adatbázis biztosíthatja, amely alkalmas a klímaváltozás hatásainak elemzésére és bemutatására. A rendszer megkerülhetetlen információforrás lenne mind az alkalmazott kutatási szektor számára, mind pedig a klímaváltozáshoz köthető kockázatkezeléssel kapcsolatos döntéshozatalban, továbbá naprakész információkkal szolgálna a lakosság számára is.