India azért választotta a ratifikálás napjának október 2-t, mert ezen a napon van Mahátma Gandhi születésnapja. India egykori vezetője szerint a lehető legkisebb ökológia lábnyomot kell magunk után hagynunk.

Az ökológiai lábnyom nem más, mint az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat.

India felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 4,5 százalékáért.

Szeptember elején Kína és az Egyesült Államok - a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója - már ratifikálta a klímamegállapodást. A két országra esik a globális szén-dioxid-kibocsátás 38 százaléka.

A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével megszületett keretmegállapodás megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest. Egyben ígéretet tettek, hogy folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt.

A párizsi klímamegállapodás csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki. Jelenleg 61 ország írta már alá, vagy tett konkrét lépéseket a ratifikáció céljából. Együttes szén-dioxid kibocsátási arányuk 47,8 százalék.

Magyarország Európában elsőként ratifikálta a dokumentumot.