Soros György magyar származású amerikai üzletember a davosi világgazdasági fórumon adott tévéinterjújában válaszolt arra a kérdésre, miért vásárolt alapja óriási olasz kötvénycsomagot. A riport a Reutersen látható. Az első kérdésre, miszerint miért is döntött így, "elhárította" a lépés felelősségét, mondván: már nem vesz részt aktívan az alap protfóliójának kezelésében.

Ezt azonban azonnal kiegészítette egy további mondattal: ha ő döntött volna az ügyben, akkor kétmilliárd dollárnál sokkal nagyobb összeget fektetett volna a dél-európai ország állampapírjaiba. A magyarázat egyszerű: nagyon nagy kockázat vállalása, nagyon nagy haszonnal kecsegtet.

Kapcsolódó

Deflációs nyomás plusz magas hozam

Soros magyarázata szerint Olaszország esetén egy olyan gazdasági környeztet látunk, amelyben jó eséllyel defláció elé nézhetünk. Eközben a tízéves kötvények hozama meghaladja a nagyon magas hat százalékot. Ez egy fantasztikus hozam - lelkendezett a guru, amely azonban nem marad mindig ezen a szinten, ha megnyugszanak a piaci kedélyek, akkor csökkenni fog, és akkor lehet kaszálni.

Ez egy spekuláció - tette hozzá Soros -, ám egy nagyon vonzó spekulációs lehetőség. Ugyanakkor nagyon veszélyes is, mert ha rosszul mennek Európában a dolgok, akkor robbanhatnak a hozamok, akár 10 százalék fölé ugorhatnak. Ebben az eseten az esésre alapozó spekulánsok elbukják a pénzük jelentős részét.

Csavaros pénzpiacok

Az üzletember szerint 4-5 százalékos hozamnál jó hosszú távú befektetés olasz állampapírokat vásárolni. 6-7 százaléknál már spekulatív ügyletről van szó. Ugyanakkor az, hogy látszólag a józan ész ellenére mégis vannak vevők - mint például a Qauntum Fund -, az ékes bizonyítéka annak, hogy a pénzpiacok sokszor nem úgy működnek, ahogy azt várnánk.

Az olasz bankok nem kockáztatnak

Arra a kérdésre, hogy ezek szerint Soros György kizárja Olaszország államcsődjét, azt felelte: el lehet kerülni ezt a forgatókönyvet. Ha nem sikerül, az Európa (az eurózóna) végét jelenti és jelentős negatív hatásai lennének a világ más részein is.

Másrészt ebből látható, hogy az olasz bankok sajátos módon semmit sem kockáztatnak azzal, ha magas hozamok mellett saját országuk állampapírjait vásárolják. Vagy esnek a hozamok, és akkor bejön az előbb elmondott számítás, vagy fizetésképtelenné válik az állam, de akkor ha spekuláltak, ha nem, így is, úgy is csődbe mennek maguk is.