"Gondolja-e ön, hogy országa jelenleg gazdasági válságban van?" - tették fel a kérdést a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat munkatársai 56 ország több mint 25 ezer fogyasztójának, az idei első negyedévben. A görögök 89 százaléka válaszolt igen-nel, de Európában messze nem ez a legmagasabb arány. Ugyanis Horvátországban 98, Írországban és Olaszországban 96-96, Spanyolországban és Portugáliában 95-95, Magyarországon 92, Franciaországban és Ukrajnában a megkérdezettek 90-90 százaléka látja válságban saját országa gazdaságát.

Ami a helyzet várható jobbulását illeti: Azok közül a görögök közül, akik országukat válságban látják, 5 százalék gondolja, hogy kilábal belőle a következő tizenkét hónap során. Ennél kisebb arányban csak a magyarok és a lettek bíznak földrészünkön gazdaságuk kedvező fordulatában.

Kapcsolódó

Hogyan tükrözik a görög élelmiszer-kiskereskedelem trendjei a válságot?

Csak Görögországban és Svájcban csökkent az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele Európa huszonegy vizsgált országa közül, idén január-március során, a tavalyi hasonló periódushoz viszonyítva. (Svájcban azért, mert az erős ottani frank és a gyenge euró arra ösztönzi a svájci fogyasztókat, hogy az eurózóna országaiba járjanak át vásárolni). Mennyiség szempontjából 5 százalékkal kevesebb élelmiszert, háztartási vegyiárut és kozmetikumot adtak el a görög élelmiszerboltok, negyedéves összehasonlításban. A göröggel együtt tizenkét vizsgált piacon tapasztalt mennyiségi csökkenést a Nielsen. De Görögországban legnegatívabb a kép: Ez már a tizenegyedik negyedév megszakítás nélkül, amikor csökken az eladott mennyiség.

Szórakozáson, élelmiszeren, ruhán spórolnak legtöbben

Európa-bajnokok a görögök abban a tekintetben, hogy ott legmagasabb azok aránya, akik megváltoztatták költési szokásaikat egyik évről a másikra, spórolás céljával; 93 százalék. (Földrészünk átlaga 63, a magyar mutató 83 százalék). A költésein változtató száz görög közül 75-en kevesebbet adnak ki otthonon kívüli szórakozása, 73-an olcsóbb élelmiszereket vásárolnak, 70-en kevesebb új ruhát, 53-an pedig a nyaraláson takarékoskodnak, az egy évvel korábbival összevetve. Ha javul a gazdasági helyzet, akkor az érintett görög fogyasztók 42 százaléka továbbra is igyekszik megtakarítani az élelmiszeren, míg közel egyharmad-egyharmad része ruhavásárláson, otthonon kívüli szórakozáson és háztartási energián.

Alacsony fogyasztói bizalom

A kereskedelmi forgalom alakulása szempontjából, a fogyasztói bizalom néhány fontos konkrétumáról a vélemények: A munkahelyi kilátásokat kedvezően csak a görögök 5 százaléka ítéli meg kedvezően, a következő tizenkét hónap alatt. Személyes pénzügyi helyzetét mindössze 9 százalék látja többé-kevésbé jónak. A szükséges árucikkek megvásárlása szempontjából pedig szintén 9 százalék tartja előnyösnek az előttünk álló tizenkét hónapot. Ezek a mutatók Európában, de globálisan is a legalacsonyabbak közé tartoznak. Mindezek következtében a fogyasztói bizalmi index tavaly október-decemberhez viszonyítva négy ponttal, 37 pontra csökkent. Ez a világon a második legalacsonyabb mutató. Csak a magyarországi 32 pontos mutatónál nagyobb. A mediterrán térség többi országa közül Portugáliában 39, Olaszországban 45, Franciaországban 50, míg Spanyolországban 53 pontos az index. Európa huszonnyolc vizsgált országának átlaga 72 pont.