Oroszország nem igyekszik politikai befolyást vásárolni Magyarország, az Európai Unió egyik tagállama felett a budapesti kormánnyal kötött atomerőmű-fejlesztési projekttel - állította Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője újságírókkal tartatott telefonos távkonferenciáján. Az együttműködés pusztán a kölcsönös előnyökre alapul - tette hozzá a Reuters tudósítása szerint.

Az orosz államfő szóvivője a hírügynökség néhány nappal ezelőtt megjelent elemző írását kommentálta, amelyben a Reuters a Paks 2 nukleáris erőmű felépítéséről kötött orosz-magyar megállapodás körülményeit, ezen belül a beruházáshoz adott 10 milliárd eurós orosz hitel ügyét járja körül. A cikk idézi a projekt bírálóit, akik szerint az üzlet voltaképpen eszköz Moszkva számára ahhoz, hogy megszerezze egy európai uniós ország szimpátiáját.

Nonszensz

Ez utóbbinak az ad jelentőséget, hogy az Európai Unió csak nagy nehézségek árán tudja fenntartani az ukrán válság miatt az orosz vezetés ellen hozott közös szankcióit. Ez a politika ugyanis komoly gazdasági károkat okoz a tagállamoknak. A kemény fellépéshez teljes egyetértésre van szükség az EU-n belül, egyetlen tagállam vétója is lehetetlenné teheti a Moszkvával szemben hozott intézkedések fenntartását. A szankciókat a Krím tavaly márciusi elfoglalása, illetve a maláj utasszállító gép nyári lelövése után fogadták el.

Peskov "teljes nonszensznek" minősítette azt a lehetőséget, hogy Moszkva kedvező gazdasági lépésekért cserébe politikai ellenszolgáltatást várna Magyarországtól. Budapest és Moszkva gazdasági tárgyalásai a kölcsönösen előnyös együttműködésről szólnak, Paks esetében ráadásul csúcstechnológiás kooperációról van szó, amely a finanszírozás és a gazdasági hatások szempontjából is hasznos mindkét fél számára.

Az új nukleáris reaktorok telepítése kedvező tovagyűrűző hatással jár más iparágakra is. Egyebek mellett emeli a magyar munkaerő képzettségét, nem beszélve a további előnyökről, amelyeket a beruházással kapcsolatos megrendelések hoznak - folytatta az orosz államfő szóvivője.

Szívélyes viszony

A Reuters ugyanakkor korábbi kormánytisztviselőktől és más forrásokból úgy értesült, hogy a korábban tervezett nyílt fejlesztési tendert váratlanul félredobták, és a fejlesztést odaadták az állami tulajdonban lévő orosz Roszatomnak. Az ügylet tető alá hozása óta Orbán Viktor magyar miniszterelnök láthatóan sokkal barátságosabb a Kremllel, mint uniós kollégái, és februárban vendégül látta Budapesten Vlagyimir Putyin államfőt.

Ő az egyetlen vezető az EU-ban, aki hivatalos kétoldalú találkozóra meghívta az orosz elnököt azóta, hogy tavaly nyáron Ukrajna felett lelőtték a malajziai légitársaság egyik utasszállító repülőgépét. Nyugati szakértők szerint több mint valószínű, hogy orosz rakétával támadtak rá a gépre, amelyet oroszbarát szeparatisták szereztek Oroszországból. Moszkva tagadja, hogy bármilyen felelőssége lenne az ügyben.