Martin Rajkov, az ügyvivő bolgár kormány vezetője a Déli Áramlat felülvizsgálatát tartja szükségesnek. Mint a kormány ülésén elmondta, részletesen meg kell vizsgálni ezt a projektet, amely számos érzékeny kérdést érint. Ezek közé sorolta a Novinite szófiai hírügynökség szerint a verseny élesedését és az orosz gázimport iránti európai érdeklődés csökkenését, ami miatt számos szakértő megkérdőjelezi a csővezeték gazdasági hasznát.

Emellett az, hogy Oroszország minden áron el akarja kerülni Ukrajna területét, arra utal, hogy sokkal inkább politikai, mint üzleti céljai vannak a Déli Áramlattal. Miután az előző kormány csupán hetekkel ezelőtt vállalt (a gázár csökkentése fejében) kötelezettséget a vezeték bulgáriai szakasza építésének felgyorsítása mellett, a bejelentés általános megdöbbenést keltett.
Ha Bulgária kiszállna a projektből, azzal meghiúsítaná annak megvalósítását.

Kapcsolódó

A terv szerint ugyanis az orosz gáz a Fekete-tenger fenekén lefektetett csövön érkezne Bulgáriába, ahol két részre oszlana: északi ága Szerbián, Horvátországon, Magyarországon és Szlovénián át menne Ausztriába, míg a déli Görögországon át érné el Dél-Olaszországot. Éves teljesítménye 63 milliárd köbméter volna, építési költségét minimum 16 milliárd euróra becsülik, amiből Bulgáriára 3 milliárd euró esik - ezt azonban teljes egészében fedezi egy orosz hitel, amit Szófia úgy fizet vissza, hogy 15 évre lemond a tranzitdíjról. A tervek szerint a gázszállításnak 2015 előtt meg kell indulnia, a vezeték teljes kapacitását 2018-ban éri el, amikor az európai fogyasztás 10 százalékát fogja fedezni.

Miközben a bolgár ügyvivő kormány behúzná a féket, a szerb bányaügyi miniszternek, Milan Bacevicsnek az Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával folytatott moszkvai tárgyalása után bejelentették, hogy a Déli Szárny szerbiai szakaszának építését az eredetileg tervezettnél korábban, a jövő év eleje helyett még az idén megkezdik. Ivica Dacics kormányfő, aki a szerb küldöttséget vezeti, elmondta, hogy a Gazprom hajlandó a szerbiai szakasz kiépítését 1,7 milliárd euróval támogatni, azzal, hogy ezt a pénzt Szerbia a szállítási bevételből - vagyis mint Bulgária, a tranzitdíjból - adja vissza, amikor az megkezdődik.