A balkáni régió sajtója szerint a Brexit jelentősége csak a berlini fal leomlásához vagy a Szovjetunió felbomlásához hasonlítható, a népszavazás eredményét pedig történelminek, szomorúnak, tragikusnak, sőt katasztrofálisnak nevezik, amely akár láncreakciót is okozhat más, euroszkepticizmus felé hajló országokban is. Ugyanakkor a balkáni országok újságjainak beszámolói szerint az uniós tagságra vágyó országok a brit döntés miatt nem fognak változtatni európai integráció felé irányuló politikájukon.

Hat balkáni ország - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia - szeretne csatlakozni jelenleg az Európai Unióhoz, és ez mintegy 20 millió embert jelent.

Szerbiával és Montenegróval már elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia 2005 óta, Albánia pedig 2014 óta tagjelölt, Bosznia-Hercegovina februárban nyújtotta be csatlakozási kérelmét, Koszovóval pedig 2015-ben írta alá az Európai Unió a stabilizációs és társulási megállapodást. Brüsszel ugyanakkor bejelentette: 2020 előtt nem várható semmiféle bővítés.

A balkáni országok a stabilitás és a jólét megtestesülésének tartják az Európai Uniót, amelyhez mindenképpen mihamarabb csatlakozni szeretnének, habár az utóbbi időszakban némileg csökkent a lelkesedés, aminek legfőbb oka a migránsválság, és annak következményei.