A turizmusból és az adóparadicsomi többletbevételekből élő, ötvenezer fős népességgel bíró szigetország 1,1 milliárd dollárnyi adósságot halmozott fel, ami a nominális GDP közel kétszeresét teszi ki. A teljes adósságállomány ötödét birtokló nemzetközi hitelezők 96,8 százaléka ment bele a meglehetősen súlyos érvágással járó adósságátrendezésbe, az új kötvények ugyanis az eredeti állampapírok mindössze harmadát érik; a maradék 3,2 százalékkal szemben − a görög gyakorlathoz hasonlóan − a kényszerítő záradékot (cac) érvényesítik.

Ezen túlmenően is jó pár hasonlóság fedezhető fel a két hete hivatalossá vált görögországi államcsőddel, például St. Kitts sem rendelkezik önálló monetáris politikával, amivel enyhíthetné az eladósodottságot (a kelet-karibi dollár árfolyama az USA-dollárhoz van kötve).

A szigetország fiskális problémáinak jelentős része a viharkárok enyhítéséből ered, a veszteséget termelő cukoripart viszont már leépítették és az IMF − amellyel készenléti hitelről tárgyalnak − elégedett a kormány költségvetési politikájával.