A szankciók és az ellenlépések fényében érthetően zuhant az orosz-amerikai kereskedelmi forgalom. A The Moscow Times szerint tavaly 27,9 százalékkal csökkent, 21 milliárd dollárra.
Ennél meglepőbb, hogy a magyar politikához hasonlóan a gazdasági háború negatív hatásainak kivédése érdekében meghirdetett Kelet felé fordulás sem hozta meg a kívánt eredményt.
Az Oroszországba irányuló kínai export 2015-ben 34,4 százalékkal, 32,9 milliárd dollárra zuhant, ahogy a TASZSZ hivatalos kínai forrásokra hivatkozva jelentette, míg az orosz kivitel 19,1 százalékkal 31,4 milliárd dollárra csökkent. A kereskedelmi forgalom 27,8 százalékkal 64,2 milliárd dollárra esett vissza. 2014-ben a kétoldalú kereskedelem még 6,8 százalékos növekedéssel 95 milliárd dolláros értéket ért el.
Az egyik forrás, amelyből Moszkva pótolni tervezte a piacáról az Európai Unióval való háborúskodás miatt eltűnt cikkeket, Törökország, az orosz vadászgép lelövése miatt meghirdetett bosszúhadjárat, bedugult. A két ország közti kereskedelmi forgalom tavaly az Interfax hírügynökség jelentése szerint közel 25 százalékkal csökkent, 23 milliárd dollárra, és a szakértők e folyamat folytatódására számítanak, különös tekintettel az élelmiszer-szállításokra és az idegenforgalomra.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve