Megugrott az urán ára azt követően, hogy országszerte kormányellenes tüntetések törtek ki Kazahsztánban - írja a Maszol. A világ vezető atomenergetikai portáljának (UcX) adatai szerint az év első napjaiban ugyan még 42 dollár körül volt egy font (0,4535 kg) urán ára, azonban január 6-ra ez majdnem 47 dollárig kúszott fel. Ez megközelítőleg 12 százalékos drágulásnak felel meg.

A radioaktív ásványi anyag hirtelen drágulása egyértelműen annak tudható be, hogy Kazahsztán a világ első számú termelője.

Kapcsolódó

„Olyan ez, mintha Szaúd-Arábiának gondjai lennének a kőolaj kitermeléssel. Ha jelenleg nincsenek is gondok az ellátással, fennáll a lehetősége, hogy ez bekövetkezzen, s ez befolyásolja a mostani tranzakciók árát” – nyilatkozta a Bloomberg gazdasági folyóiratnak Jonathan Hinze, az UcX elnöke.

Rövid távon nem kell attól tartani, hogy a kazah válság fennakadásokat okoz az energiatermelés globális piacán. Az atomerőművek általában hosszú távra beszerzik a nukleáris fűtőanyagot, gyakori, hogy több évre elegendő készletekkel rendelkeznek.

Atomerőművet építők figyelmébe!

Az urán drágulása már jóval a kazahsztáni válság kirobbanása előtt elkezdődött: 2021 márciusának elején még a 27 dollárt sem érte el egy font sugárzó üzemanyag ára, szeptember közepére azonban 50 dollár fölé emelkedett.

Az ok: a befektetők az atomenergia szerepének a felértékelődésére számítanak, mivel egyre több ország mutat hajlandóságot arra, hogy fokozatosan lemondjanak a fosszilis tüzelőanyagok használatáról.

E  folyamatba illeszkedik bele az is, hogy az Európai Bizottság a minap gyakorlatilag azt javasolta a tagállamoknak, tekintsék környezetbarátnak az atomenergiát.

Két évvel ezelőtt, 2019-ben a világ urántermelése 54 752 millió tonna volt, s s mennyiségnek több mint 40 százalékát, 22 808 tonnát Kazahsztánban bányászták. Fontos urántermelő ország még Kanada, Ausztrália és Namíbia.

Kazahsztánban azt követően törtek ki zavargások, hogy a kormány megduplázta a cseppfolyósított földgáz árát, amit ott autó-üzemanyagként használnak.