Az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács sajtószolgálata arról számolt be, hogy a büntetőintézkedések keretében zárolták az érintettek vagyonát az EU-ban, a természetes személyek ellen pedig beutazási korlátozást is elrendeltek. Mint a közleményben írták, a Siemens német gépgyártó eredetileg oroszországi felhasználásra adta el a négy turbinát, ezeket azonban később a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó, de Moszkva által annektált Krímre szállították.

Az Európai Unió szankciókkal sújtotta azt a vállalatot, amely a Siemens szállítási szerződéseit is megsértve a fekete-tengeri félszigetre szállította az általa megvásárolt gázturbinákat, továbbá a Szevasztopolban és Szimferopolban lévő berendezéseket jelenleg tulajdonló és működtető két céget. Az EU közlönye szerint a természetes személyek között van Andrej Cserezov orosz energiaügyi miniszterhelyettes és az egyik érintett vállalat igazgatója is.

Kapcsolódó

Diplomáciai források szerint az eredeti német javaslat egy negyedik magánszemély nevét is tartalmazta, őt azonban Olaszország tiltakozása miatt végül levették a listáról. Szankciók elfogadásához teljes egyhangúságra van szükség az EU huszonnyolc tagállama között. A tanács hangsúlyozta: az erőművek célja a Krím független energiaellátásának megteremtése, és ezáltal a félsziget elszakításának támogatása.

A legutóbb márciusban meghosszabbított szankciós listán szerepel Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes és két védelmiminiszter-helyettes is.

Az Európai Unió 2014-ben rendelte el ezeket a büntetőintézkedéseket orosz, valamint oroszbarát ukrán személyek ellen Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének aláásása miatt.

Nem ebbe a szankciócsoportba tartoznak az Oroszországgal szemben érvényesített, egyes szektorokra - egyebek közt az olajiparra - célzott gazdasági korlátozások, amelyeknek a hatályát ugyancsak nemrég meghosszabbították.