A képviselők többsége ezzel felhatalmazta Hans Jörg Schelling pénzügyminisztert, hogy részt vegyen a Görögországnak szánt harmadik görög mentőprogramról szóló megbeszéléseken.

A szociáldemokrata és néppárti kormánykoalíció támogatta, az ellenzék ugyanakkor elutasította a javaslatot. A parlament végül egyszerű többséggel hozta meg döntését.

A szociáldemokrata kancellár Werner Faymann szerint Ausztriának felelőssége van a közös Európában, és arról beszélt, hogy a Görögországnak szánt mentőcsomag az első lépés egy nehéz úton, hogy elkerüljék a Grexitet.

A néppárti pénzügyminiszter megvédte a tervezett intézkedéseket, egyben visszautasította a vádakat, miszerint a program csupán színtiszta takarékossági intézkedés. Úgy vélte: sokkal inkább a privatizációról, a munkaerőpiac reformjáról és a közigazgatás megerősítéséről, modernizálásáról van szó.

Az ellenzéki Heinz-Christian Strache bírálata szerint a mentőcsomaggal, amely nem a lakosságnak, hanem a bankoknak és a spekulánsoknak kedvez, újabb pénzeket pazarolnak el. A szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője kitartott korábbi javaslata mellett, miszerint az osztrák lakosság véleményét kellene kikérni a további támogatások folyósításáról.

A szintén ellenzéki Zöldek is elutasították a javaslatot, és az adósságenyhítés mellett álltak ki. A párt frakcióvezetője, Eva Glawischnig aggodalmát fejezték ki amiatt, hogy Görögország a mentőprogram nagy részét adósságtörlesztésre fogják felhasználni, így nem tudják a lakosság vagy a gazdaság megsegítésére fordítani. A liberális NEOS párt vállalhatatlan megoldásnak nevezte a mentőcsomagot, a Team Stronach frakcióvezetője szerint a program nem a népnek, hanem a bankoknak és a magán finanszírozóknak jön majd jól.

Az euróövezeti tagországok hétfői csúcstalálkozóján kötött megállapodás szerint Görögország 86 milliárd euró hitelt kaphat az euróövezeti válságkezelő alap (ESM) forrásaiból.