A bitcoin 2009-ben a válság után indult útjára, de csak 2013 végé kerül be a köztudatba. A virtuális fizetőeszköz abban különbözik például egy utalástól, hogy a bitcoin mögött nem áll kibocsátó, a rendszert a használók közössége tartja fenn.

A forradalmi újítás, hogy lehetővé teszi az elektronikus tranzakciók megbízható harmadik fél nélküli lebonyolítását, ráadásul a technológia nagyon biztonságos, ugyan azt a pénzt kétszer nem lehet elkölteni és minden felhasználó egyedi kulccsal rendelkezik, amely segítségével utal. A bitcoin úgynevezett bányászás útján keletkezik, bányászoknak a rendszert fenntartó informatikusokat hívják.

A pénz nagy előnye, hogy a tranzakciók lényegesen gyorsabbak, mint az elektronikus utalások bármely más formája, mintegy 6-14 percet vesznek igénybe. A tranzakciók költsége, azaz a bányászok díja jelenleg minimális, amely részben a bányászás során keletkező bitcoinok viszonylag nagy mennyiségének tudható be. További előny, hogy nincs központi szerv, amely kontrollálná a pénzmennyiséget, vagy a tranzakciókat. Ez utóbbi gyakran jelenik meg hátrányként is, hiszen a központi szerv kontrolljának a hiánya illegális tevékenységek folytatását is elősegítheti. A bitcoin szabadon konvertálható törvényes fizetőeszközzé és a törvényes fizetőeszköz is bitcoinná.

Ha a bitcoin elterjed, az komoly kihívás elé állítja a jogalkotókat és alkalmazókat. Adójogi szempontból érdekes kérdéseket vet fel a bányászat, a fizetés, az elfogadás és a bitcoinnal való kereskedelem megítélése. Ez utóbbival már az Európai Bíróság is foglalkozott, amikor megállapította, hogy a bitcoin vétele és eladása Áfa-mentes. Mindemellett a szolgáltatások nyújtójának számos fogyasztóvédelmi és pénzmosás elleni rendelkezésnek is meg kell felelnie - írja Szalbot Balázs.