Angela Merkel német kancellár az Orbán Viktorral tartott sajtótájékoztatója után jelezte: kormánya a gazdaság élénkítését szolgáló intézkedéseket - köztük esetleg adócsökkentéseket - fontolgat, nem pusztán azért, hogy növekedésre serkentse a hazai gazdaságot, hanem azért is, mert ezzel az egész európai gazdaságnak húzóerőt adhat - jelentette a Financial Times. Meghatározott területeken faraghatják le az adókat, ami növelheti a belső fogyasztást Németországban. Ez természetszerűleg azzal járna hogy növekedne az import az Európai Unió más országaiból.

A berlini kormány egyszázalékos GDP-növekedést vár 2012-ben szemben a 2011-es három százalékkal. Németországot nem hagyta érintetlenül, hogy néhány eurótagország gazdasága az összeomlás határára került. Ha ezzel egyidejűleg az ázsiai gazdaságok bővülése is számottevően lassulna az még súlyosabbá tenné a helyzetet. Merkel megjegyzéseinek a legnagyobb német kutatóintézetek aggodalma ad hátteret, miszerint óriási a veszélye annak, hogy a német gazdaság recesszióba hanyatlik, ha az eurózóna válsága tovább mélyül.

Nincs konszenzus

Az intézmények homlok egyenest ellentétes véleményt fogalmaztak meg félévente esedékes - a kormány várakozásait erősen befolyásoló - elemzésükben. Kettő közülük életveszélyesnek tarja az Európai Központi Bank (ECB) átfogó kötvényvásárlási programját (OMT), mivel szerintük az az infláció felgyorsulásának túl nagy kockázatával jár, míg két intézmény nem lát ilyen erős veszélyt.

A kutatóintézetek 0,8 százalékos GDP-bővülést jósolnak 2012-re és egy százalékost 2013-ra, ám ez a halovány várakozás is feltételezi az eurózóna válságának fokozatos enyhülését és a befektetői bizalom visszatérését. A kicentizett feltételek miatt nagy a gazdaság zsugorodásának veszélye.

Eltévelyedik az ECB?

Az OMT-ről összefoglalóan az a véleményük, hogy megrendítheti az ECB monetáris politikájának alapját, az árstabilitás biztosításának kötelezettségét. Emellett belekeverheti a bankot egyes eurózónatagok gazdaságpolitikájának megvalósításába, azaz az európai jegybank feladná távolságtartását a tagállamok fiskális politikájának alakításától.

Az egyetértésnek azonban itt vége. A kieli világgazdasági kutatóintézet és az esseni RWI úgy gondolja,hogy az OMT alapvetően megfelelő eszköz a piaci nyomás enyhítésére, arra, hogy elejét vegyék az válság járványos tovaterjedésének. A müncheni Ifo és a hallei gazdaságkutató intézet viszont úgy véli, hogy mint minden kötvényvásárlási intézkedés ez is túlságosan közel visz az infláció elszabadulásának lehetőségéhez.

Ingatlanbuborék fenyeget

A négy intézet ezzel együtt stabil árakra és 6,8 százalékos munkanélküliségi rátára számít 2012-re és 2013-ra. Ugyanakkor úgy vélik, hogy ha az ECB végül elindítja a kötvényvásárlásokat, az Németországban ingatlanbuborék felfúvódásával fenyeget. Azért csak itt, mert a rossz gazdasági környezet miatt nem valószínű, hogy Európa más országaiban hitelfelvételre alapozott keresleti piac alakulhat ki bármilyen ágazatban.

A gazdaságkutatók a reformokkal vegyített megszorításokat tarják a növekedés megalapozásához vezető legjobb útnak - mivel ezek állíthatják helyre a válságban lévő országok költségvetési helyzete iránti befektetői bizalmat -, de kétségeket fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy ez elegendő lenne. Ez a megjegyzés lehet az alapja annak, hogy a berlini kormány gazdaságélénkítő beavatkozáson kezdett gondolkodni.

A szakemberek három olyan intézkedést látnak, amelyet semmilyen körülmények között nem vállalhat fel Németország. Az egyik az olyan pénzügyi-gazdasági transzfer az északi és a déli eurózóna-országok között, amelynek célja az államadósság csökkentése. A másik, hogy bármelyik tagállam csődöt jelentsen, a harmadik, hogy a közadósságokat az infláció felpörgetésével elértéktelenítsék.