A csatlakozáshoz a Bundesrat (Szövetségi Tanács), illetve a Bundestag, a Parlament alsóházának a beleegyezése is szükséges. Kína és az AIIB vezetése túlnyomórészt teljesítette a nyugati országok kéréseit - közölte a szövetségi pénzügyminisztérium szóvivője. Az előszerződés megfogalmazása így szinte teljes egészében megegyezik más nemzetközi pénzintézetek, például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Ázsiai Fejlesztési Bank (Asian Development Bank, ADB) alapokmányával.
Németország 4,1 százalékos szavazati részesedéssel Kína, India és Oroszország után a negyedik legnagyobb részvényese lesz a pénzintézetnek. Németország 4,5 milliárd dollárral járult hozzá az AIIB 100 milliárd dolláros alaptőkéjéhez. Kína 26 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik a pénzintézetben.
Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banknak 57 alapító tagja van, közöttük 14 az Európai Unióból. Németország mellett még egyebek között az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország is csatlakozott a bankhoz. Részesedésük együttesen lehetővé teszi számukra a vétójog gyakorlását.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve