A magyarok 30 százaléka él anyagi nélkülözésben, főként a sokgyermekeseket és az egyszülős háztartásokat sújtja ez a probléma - tudta meg a Világgazdaság a KSH-tól. Ennek a rétegnek jelent gondot a hiteltörlesztés, a lakásfenntartás, a váratlan kiadások kifizetése. Nem nyaralnak, nincs kocsijuk, nincs pénzük fűtésre és nem kerül kétnaponta hús az asztalukra.

A kilenc alapvető anyagi jószágból legalább háromtól megfosztottak aránya 2012-ben volt a csúcson 45 százalékkal. A súlyos anyagi deprivációban élők aránya ma 16 százalék - 2012-ben még 28 százalék volt. Ez az a csoport, amelynek tagjai a kilenc jószágból négyhez nem jutnak hozzá. A viszonylagos javulás mögött a devizahitelek forintosítása és a reáljövedelmek növekedése áll.

A társadalom kettészakadt. A szegények, azaz az alsó jövedelmi tized tagjainak éves egy főre eső nettó jövedelme 334 ezer forint, míg a legfelső tizedben ez 2,743 millió forint. Ez a szakadék 2009 előtt csökkent, azt követően nőtt, az elmúlt három évben pedig lényegében stagnált.