A döntés értelmében távozik az autonóm regionális kormány három tanácsosa, amely helyi szinten miniszteri posztnak fel meg. Jordi Jané belügyi tanácsos helyét Joaquín Forn veszi át, Meritxell Ruiz oktatásügyi tanácsos posztjára Clara Ponsatít nevezik ki, és Neus Munté kormányszóvivő, az elnöki hivatalt vezető tanácsos munkáját Jordi Turull veszi át már péntek délután.

"Úgy döntöttek, hogy félreállnak" - fogalmazott Puigdemont, aki hangsúlyozta, hogy nem állt szándékéban leváltani kormányának tagjait, hanem ők jelezték, hogy nem kívánják folytatni eddigi munkájukat, amit az elnök példaértékűnek nevezett. A kormányátalakítás indokaként hivatkozott az október 1-re tervezett függetlenségi népszavazásra, amely szavai szerint új korszakot nyit Katalónia életében.

Kapcsolódó

"Ez a kormányzati ciklus véget ér október 1-jén. Ami ez után jön, arról a katalánok döntenek. (...) Ha a nem nyer, azonnal kiírjuk az autonóm választásokat. Ha az igen nyer, elkezdünk működni mint egy független ország" - jelentette ki.

A sajtó katalán kormányválságként értékeli a végrehajtott változtatásokat, amelyek valódi célja, hogy megerősítse a belső kohéziót a tervezett népszavazással kapcsolatban. A La Vanguardia című katalán nap a bejelentést megelőzően beszámolt arról, hogy a katalán elnök az elmúlt napokban fogadta kormányának tagjait, hogy felmérje elkötelezettségüket, és azt, hogy meddig hajlandóak elmenni a spanyol állammal szemben.

Minderre azért volt szükség mert a múlt hétfőn az egyik katalán kormánytag, Jordi Baiget kétségeit fogalmazta meg nyilvánosan a referendum október 1-jei megtartásával kapcsolatban. Carles Puigdemont másnap "bizalomvesztés" miatt menesztette posztjáról a tanácsost. A népszavazást, amelynek tétje Katalónia független államá alakulása, a katalán elnök még nem írta ki.

A referendumot a spanyol állam illegálisnak tartja, mivel a spanyol alkotmánybíróság döntése értelmében megrendezése sérti az ország alkotmányát. 2014. november 9-én Katalóniában már rendeztek népszavazást a függetlenségről, de "alternatív népszavazás" néven, mivel annak megtartását az alkotmánybíróság felfüggesztette.

A 7,5 milliós lakosú Katalóniában az 5,4 millió választásra jogosult közül akkor több mint 2,3 millióan mentek el szavazni, az elszakadást Spanyolországtól mintegy 1,8 millióan támogatták.

Az illegális referendum megrendezése miatt az akkori katalán elnököt, Artur Mast a katalán legfelsőbb bíróság elítélte, amiért engedetlenséget tanúsított az alkotmánybíróság döntésével szemben.

A politikust két évre eltiltották közhivatal betöltésétől, egykori helyettesét, Joana Ortegát egy év és kilenc hónapra, Irene Rigau volt oktatásügyi tanácsost egy év és hat hónapra tiltotta el közhivatal viselésétől a bíróság.