Amikor kifutnak a koronavírus okozta gazdasági visszaesések nyomán adott nagyobb állami ösztönzőcsomagok, a fejlett gazdaságoknak komoly következményekkel kell számolniuk. A feltörekvő országok viszont még viszonylag jól is kijöhetnek ebből a visszaesésből - írja a Financial Times-ban megjelent összefoglaló elemzésben Ruchir Sharma, a Morgan Stanley Investment Management vezető globális stratégája.

Ennek oka a járvány miatti visszaesés eltérő kezelése, a fejlett országok ugyanis egymásra licitáltak abban, ki, mekkora összegeket tud a gazdaságvédelemre elkölteni, a feltörekvő országok viszont források híján inkább a reformokra koncentráltak. Ez viszont komolyan hasznukra válhat - írja a szakértő.

Kapcsolódó

A 2008-as pénzügyi válság során a nagyobb feltörekvő országok is a fejlett országokéhoz hasonló nagyságrendű állami programokkal rukkoltak elő, legalábbis gazdaságuk méretéhez viszonyítva. Ezt többségük megtehette, mivel az akkori válságot megelőző években nagy volt a gazdasági növekedés és sokan közülük ehhez megfelelő tartalékokkal rendelkeztek. Azonban az akkori nagy költekezés csak átmeneti fellendülést hozott, s amikor lassult a növekedés, máris felszínre kerültek ezen országok adósságproblémái - írja a szakértő.

Amikor tavaly lecsapott a járvány, sok feltörekvő ország még mindig ilyen problémákkal küzdött. Emiatt sok helyen hiányzott a gazdaság élénkítésére elkölthető tartalék, így inkább a reformok felgyorsítása mellett tették le a voksukat. Persze ők is költöttek a gazdaságélénkítésre, többet is mint 2008-ban, csak épp nem annyival többet, mint a fejlett országok.

Aki többet költ, az a jobb?

A tipikus feltörekvő ország a szakértő számításai szerint a 2008-as gazdasági válság idején éves GDP-jének 6 százalékát fordította gazdaságélénkítésre, ez az arány a mostani járvány idején 9 százalékra emelkedett. Ez azonban eltörpül ahhoz képest, hogy a fejlett országok a 2008-as, a GDP 10 százalékára rúgó mentőcsomagok után most éves össztermékük 33 százalékát fordították hasonló célokra.

Mivel időközben a GDP-k is emelkedtek, ez azt eredményezi, hogy egy átlagos fejlett ország most négyszer annyi pénzt fordít a gazdaságélénkítésére, mint tette azt 2008-ban. Eközben a feltörekvő országok reformok sorát hajtották végre. Indiában például komoly tüntetéseket robbantottak ki a privátszektor versenyképességének növelésére hozott intézkedések, s az, hogy a kiadások szerkezetét a közvetlen támogatások helyett az infrastrukturális beruházások irányába billentik. A Fülöp-szigeteken a társasági adót csökkentették jelentősen. Indonéziában szintén adót csökkentettek és lazítottak a munkavállalókat érintő szabályozásokon s most a pénzügyi szektort liberalizálják.

Inkább a reformok és a józanság

A legnagyobb fordulatot Kínában lehetett tapasztalni. A 2008-as mentőcsomagot még széles körű elismerés fogadta, mint a globális gazdaság mentőövét, azonban az emiatt megnövekedett adóssághegy komolyan hozzájárult az ország növekedésének lassulásához. Most más a helyzet, a 2020-as 13,5 százalékot követően Kína most csak a GDP 9 százalékát költi élénkítési célokra. Eközben ahelyett, hogy az ingyen pénz újabb és újabb köreit pumpálná gazdaságába, a Kínai Népi Bank elkezdte visszavagdosni a monetáris ösztönzőket a növekvő adósságra és a pénzügyi buborékok kialakulásának veszélyére hivatkozva. Eközben Peking halad előre a reformok útján, s tovább nyitja pénzpiacait a külföldiek előtt.

A szakértő szerint a járvány okozta visszaesés elleni harc két útja jól mutatja, hogy a feltörekvő országoknak más elképzelésük van a gazdasági túlélésről hosszabb távon. A 90-es évek pénzügyi válságai során a Nemzetközi Valutaalap receptje az volt, hogy a bajba került országoknak a segítségért cserébe vissza kell fogniuk az állami kiadásokat és komoly strukturális reformokat kell végrehajtaniuk. Ez volt a recept Oroszország, Törökország és Thaiföld esetében is. Ehhez képest az IMF most a gazdag és a szegényebb országoknak is azt javasolja, költekezzenek minél bőkezűbben, ahogy csak tehetik.

Azonban ahogy kifut a segélyprogramok hatása, láthatóvá fog válni, mennyire voltak azok hasznosak és mennyit kell fizetnie azoknak az országoknak, amelyek elmulasztották a reformokat. A befektetők már felismerték ezt, a feltörekvő piaci részvények legyorsulták a fejlett országok tőzsdéit, az MSCI Emerging Markets Index most közel 30 százalékkal magasabb jár, mint a járvány kezdetekor. Ez nem véletlen, hiszen utóbbiakra várhatóan gyenge növekedés vár majd a járvány után - írja a stratéga.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!