A korábban tervezett 9 százalék helyett 7,5 százalék lehet a reklámadó mértéke, ha a parlament is elfogadja az erről szóló javaslatot. A ház gazdasági bizottsága mindössze 3 és fél percet vitatkozott a sokat támadott módosításról, majd a kormánypárti képviselők megszavazták a tervezetet.

A kormány addig akarja fenntartani a 7,5 százalékos szintet, amíg nem teljesítik azt az európai uniós kötelezettséget, amely a korábban a költségvetésbe befolyt reklámadó-bevétel visszafizetését írja elő. Ez körülbelül négy évig is eltarthat, de utána sem biztos, hogy mérséklik a terhet: ha a visszafizetés megtörtént, utána "újra lehet gondolni" - mondta el az ülés után Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője és a jogszabály benyújtója.

Kapcsolódó

Korábban az Európai Bizottság versenyjogi okokra hivatkozva Magyarországot a 2014-es reklámadóról szóló törvényre kötelezte versenyjogi okok miatt. Az uniós testület azt kifogásolta, hogy az előző szabályozás túlságosan büntetett bizonyos médiumokat, mint az RTL Klub, miközben a 2013-ban veszteséges cégeknek mentességet adott. A számítások szerint Magyarországnak mintegy 22 milliárd forintnyi beszedett adót kell az érintett sajtótermékeknek visszafizetniük.

A gazdasági bizottság keddi ülése után Kósa azt közölte: egyeztettek a szakmai szervezetekkel is. Azonban a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke, Urbán János a HírTV-nek cáfolta ezt, mint mondta őket senki nem kereste. Az adóról pedig azt mondta: a kormány azzal tenné a legjobbat, ha eltörölné azt.

"Ha már nem bántjuk a tartalomszolgáltatókat, akik fizetnek taót, áfát, több ezer embert foglalkoztatnak, szemben a globális szereplőkkel, akkor a legfontosabb cél az lenne, hogy a reklámadót azonnal vezessük ki, és hozzunk olyan segítséget, ami valós segítséget nyújt az iparág szereplői számára" - nyilatkozta Urbán Zsolt, aki szerint az adó komoly hátrányba kényszeríti a magyar cégeket.

A 2016-os teljes reklámtorta mérete 216,09 milliárd forint volt, ebből a televízió részesedése 25,78 százalék volt, amivel stabilan tartja második helyét a tortában az internet után. Mostanra a legnagyobb hazai szereplő a magyar állam lett: 2016-ban 6,3 milliárd forintra emelkedtek a hirdetési kiadások, ez 140 százalékos ugrás 2015-höz képest - írta meg a Napi.hu kedden.