Tbbek között az eredménytartalék vagy tőketartalék átcsoportosítás is lehet a tőkeemelés forrása, miként egyéb nem pénzbeli vagyon (apport), vagy ha van tagi kölcsön is - állapította meg Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Lehetséges az is, hogy az alapító okiratban, társasági szerződésben úgy rögzítik a megemelt tőke összegét, hogy azt csak később fizetik be. Ennek azonban következményei lehetnek: például osztalékfizetési korlátokat vagy a tagok többletfelelősségét vonhatja maga után - figyelmeztet a szakértő.

A tagok hivatalos döntése szükséges a társaság pozitív saját tőkéjének átcsoportosításához is, az eredménytartalék vagy tőketartalék átvezetéséhez a jegyzett tőkébe. Az előző üzleti évre vonatkozó beszámoló azonban csupán 6 hónapig használható fel ilyen célra, vagyis a 2015-ös beszámoló csak akkor alapozhat meg ilyen döntést, ha még 2016. március 15-e előtt elkészül, és a tulajdonosok el is fogadják azt.

Az ilyen tőkerendezés azonban nem minden társaság számára elérhető. Az evás vállalkozásoknál például a jogszabály nem teszi lehetővé a jegyzett tőkén felüli vagyonból való tőkeemelést, ők először osztalékként tudják jóváhagyni felhalmozott többletvagyonukat, és aztán a saját pénzből tőkét emelni.

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.) emelte meg a kft.-k minimális törzstőkére vonatkozó követelményeit. Míg korábban 500 ezer forintos törzstőke volt kötelező, ezután már csak 3 millió forint befizetésével lehet kft.-t alapítani. A már működő társaságoknak a hatálybalépést követő első létesítő okirat módosításkor kellett feltölteni a tőkét 3 millió forintig. Ha azonban az elmúlt 2 évben nem volt szükség erre, akkor legkésőbb 2016. március közepéig intézkedniük kell törzstőkéjük felemeléséről és ennek cégbírósági bejegyeztetéséről.