A lap több, névtelenséget kérő forrásból is úgy tudja: a társaságoknak már szóltak, hogy lejjebb kellene menni a díjakkal, ám egyelőre az árakat szabályozó Magyar Energia Hivatal (MEH) térfelén pattog a labda, illetékességébe utalták a döntést. A cégek és a szakmai szervezetek hivatalosan egyelőre nem nyilatkoznak az ügyben. A kormány rezsicsökkentési terve azonban felvet problémákat, sok vízmű ugyanis már most is csőd közeli helyzetben van, főleg az elmaradottabb területeken üzemelő rendszerek.

Ami a díjakat illeti, érdekes helyzetet teremtett a kormány: a vízmű-törvény értelmében a közműadót (amit a törvény elfogadása után vetettek ki) a MEH nem veheti figyelembe az árak megállapításakor, a szabályok ugyanis pontosan leírják, milyen költségeket lehet figyelembe venni, s mit nem.

A törvény méltányos nyereség melletti díjszabást ír elő, a rezsicsökkentési tervek viszont pont ettől fosztanák meg a cégeket. Ráadásul az EU szabályai előírják az uniós támogatásokból végrehajtott közműfejlesztések teljes költségmegtérülésének elvét is.

Bonyolítja a helyzetet, hogy több száz különböző tarifa van érvényben az országban, a legolcsóbb és a legdrágább között nem ritka a háromszoros szorzó sem. Épp az elmaradott településeken drágább a víz, ahol rossz a hálózat műszaki színvonala, többet kell tartalékolni a karbantartásra, üzemzavar-elhárításra.

Szintén az új törvény írja elő, hogy a rendszerek amortizációjára is céltartalékot kell képezni, ami a fiatalabb rendszerek üzemeltetőire ró nagyobb terhet. Az, hogy az elavult rendszerek felújítására is fedezetet kell képezni, az elöregedett hálózatok üzemeltetőit sújtja - ezek az előírások befolyásolják az árakat is, amit most a kormány csökkenteni szeretne - olvasható a lapban.