Fordulópont előtt áll a magánegészségügyi szektor, hiszen egyre nagyobb a betegek körében az igény a fizetős szolgáltatások iránt, és a pandémia óta a magánegészségügy kiegészíti a közellátást. A Primus Egyesület szerint ezért lenne szükség szektorsemleges finanszírozásra, mely azt jelentené, hogy a magánszolgáltatók számára a társadalombiztosítónak ugyanazt az összeget kellene megtérítenie, mint a közellátás esetében. 

A várólisták rövidítése szintén fontos cél, azonban szükség van az adminisztrációval járó idő csökkentésére is a magánegészségügyben, így az orvosi feladatok ellátására több ideje maradna a szakembereknek. 

Kapcsolódó

A betegek érdekét szolgálná az is, ha átjárható lenne a magán- és közellátás, hiszen a két szféra egymástól való elválasztása miatt a betegek nem folytathatják a közellátásban ugyanannál az orvosnál a kezelésüket, ha a szakember a magánszolgáltatónál diagnosztizálta a problémájukat. Ez pedig különösen olyan térségekben jelent problémát, ahol amúgy is szakemberhiány van. 

A gyógyítás mellett azonban az orvosok kiemelt feladata a prevenció is, és az éves több tízezer, magánegészségügyben elvégzett szűrővizsgálatot össze lehetne hangolni az állami prevenciós programokkal.  

Az egészségügyet jelenleg a működési minimumra törekedés jellemzi, azonban ehelyett definiálni szükséges a páciensek gyógyulását leginkább elősegítő minőségi szintet, és az állam, valamint a szakmai szervezetek részvételével kidolgozni például egy olyan minősítési rendszert, mely alapján a páciensek tájékozódni tudnak a szolgáltatások színvonaláról.

„Célunk, hogy az új kormányzati ciklus kezdetével partnerek legyünk a szolgáltatási rendszer átalakításában. Intenzív párbeszéd indult a magánszolgáltatók és a szakmai szervezetek között, mindannyian érezzük, hogy együtt kell dolgoznunk. Közös érdekünk egy fenntartható és hosszú távon finanszírozható állami rendszer kialakítása” - mondta Lancz Róbert, a Primus új elnöke.