A JNT Security Kft. vezetése május 4-én, a Társaság által április 29-én kezdeményezett időpontban tárgyalt az ÉŐDSZ képviselőivel. Az egyeztetésen két napirendi pontot kívánt megtárgyalni: (1) a béreket, illetve a (2) sztrájk alatt nyújtott minimális szolgáltatásokat. A bérek vonatkozásában az ÉŐDSZ kategorikusan elutasított mindenféle kompromisszumos lehetőséget - írja közös közleményében a JNT Security Kft. és a Magyar Posta Zrt.

A minimális szolgáltatások tekintetében pedig a szakszervezet nem ismerte el annak szükségességét, holott a JNT ismertette a 2015. április 28-án kelt, az ÉŐDSZ és a MOSZ számára is ismert bírósági ítéletben foglaltakat, amely kimondja, hogy: "A sztrájk megkezdését megelőzően meg kellett volna állapodnia a feleknek a még elégséges szolgáltatás mértékében és feltételeiben, továbbá a sztrájk is csak úgy gyakorolható, hogy a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja."

2015. május 04-ei tárgyalás során a felek azzal álltak fel az asztaltól, hogy a JNT 2015. május 05-én megküldi az ÉŐDSZ számára írásos javaslatát a minimumszolgáltatásokra vonatkozóan, és álláspontját a bérfejlesztéssel kapcsolatban. Ezt a JNT a tegnapi napon, vállalásának megfelelően, megtette. "Ugyanakkor felháborító és érthetetlen, a valódi megegyezési szándék legkisebb jelét sem mutatja az ÉŐDSZ azon eljárása, hogy a JNT válaszát meg nem várva tesz közzé nyilatkozatokat, ami egyértelműen bizonyítja, hogy az ÉŐDSZ nem a tárgyalóasztalnál kíván megállapodni, ha egyáltalán a bérmegállapodás elérése a célja" - olvasható a közleményben.

A közlemény szerint a JNT és a Magyar Posta elfogadhatatlannak és károsnak tart minden olyan, az ÉŐDSZ által kezdeményezett nyomásgyakorlási eszközt, amely értelmetlen (sikertelen) tárgyalásokba próbálja kényszeríteni a munkáltatót. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy 2015 május 04-én 11 óra előtt véget ért tárgyalások után alig több mint négy órával az ÉŐDSZ bejelentette a BRFK-nak, hogy demonstrációt szervez. Mindezt tette úgy, hogy nem várta meg a munkáltató tegnapi napon megküldött javaslatát.

A 2015. május 4-én folytatott tárgyaláson elhangzottak - az érdemi párbeszéd ígérete és a felek konszenzusa azok folytatásáról - fényében, valamint a JNT által a sztrájk és a tárgyalások során tett egyoldalú pozitív gesztusok, és a JNT által tanúsított konstruktív hozzáállás tükrében elfogadhatatlan a tervezett demonstráció - olvasható a közleményben, mely szerint "a JNT szerint a tárgyalások és a pozitív munkáltatói gesztusok szellemével teljes mértékben ellentétes, az üzleti életben szokásos tárgyalási kultúrával teljesen összeegyeztethetetlen ez az eljárás. Nem áll összhangban a sztrájk intézményének rendeltetésével és célszerűségével az sem, hogy a tárgyalásokat egy adott személy munkaviszonyának visszaállítására használná ki az ÉŐDSZ, de az is elfogadhatatlan érdekképviseleti attitűd, hogy a szakszervezet folyamatosan megszegi a kollektív szerződésben foglaltakat."

Mindezek ismeretében különösen elfogadhatatlan a JNT és a Magyar Posta szerint az ÉŐDSZ felelősséghárító magatartása és hozzáállása, miszerint az ÉŐDSZ-t nem terheli felelősség a sztrájk miatt kialakult helyzetért és annak következményeiért. A JNT szerződött partnerei, így a Magyar Posta felé nyújtott szolgáltatásaiban egyelőre továbbra sincs fennakadás, de az alvállalkozók bevonási kényszere miatt ez többletköltséggel jár a JNT-nek. A sztrájk jelentős többletköltségeket okoz a JNT legnagyobb ügyfelénél, a Magyar Postánál is, ennek következtében az a munkavállalókat erkölcsi és anyagi értelemben is kifejezetten hátrányos helyzetbe hozza.

2015. május 6-án a budapesti és debreceni értékszállítók közül 54 fő vette fel sztrájkot az ÉÖDSZ felhívása alapján, az országos 287 fős értékszállítói állományból. Az összes többi 14 telephelyen, valamint az értékfeldolgozásban nincs munkabeszüntetés. A sztrájktörvény (1989. évi VII. törvény a sztrájkról) egyértelműen leírja, hogy a sztrájk miatt kiesett munkaidőre a sztrájkhoz csatlakozó dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. Ez alapján egy értékszállító éves jövedelem kiesése az április 21 óta tartó sztrájk eddigi eredményeként meghaladhatja a bruttó 100 ezer forintot, mely érték már most a duplája az ÉÖDSZ által többletként, a sztrájkfelhíváskor követelt 2,8 százalék átlag alapbér éves értéknek. Továbbá a sztrájk negatív hatásai miatt veszélybe került a korábban megajánlott egyszeri kifizetés, valamint egy esetleges 2016. évi bérfejlesztés lehetősége is - írja a JNT.

Mindezek tükrében a JNT egyértelmű választ vár az ÉÖDSZ-től arra a kérdésre, hogy mi a sztrájk valódi célja, hiszen mint írják, "a fentebb vázolt számok tükrében biztosan nem az, hogy a munkavállalók több pénzt vigyenek haza".

Mind a JNT-nek, mind pedig a Magyar Postának elemi üzleti érdeke, hogy a társaság továbbra is megbízható szolgáltató maradjon, éppen ezért messzemenőkig felelőtlennek nevezik az ÉŐDSZ magatartását, és akár már rövidtávon is veszélyeztetetné a JNT azon törekvéseit, hogy új partnereket szerezzen, bevételeit pedig folyamatosan növelje. Ez minimális alapfeltétele a foglalkoztatott állomány szinten tartásának, és nélkülözhetetlen a béremelés forrásának megteremtéséhez - olvasható a közleményben. Eszerint felelőtlen az ÉŐDSZ azért is, mert olyan béremelési javaslatot követel, amely irreális és nem összeegyeztethető a társaság üzleti lehetőségeivel. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy ilyen mértékű általános bérfejlesztésre sem a tulajdonos Magyar Postánál, sem más állami tulajdonú vállalatoknál nem került sor 2015 évben.

A JNT és a tulajdonos Magyar Posta mindent megtesz - ahogyan eddig is megtett - az ügy tárgyalóasztal melletti rendezése érdekében. Ugyanakkor azt a másik féltől minimálisan elvárja, hogy a gazdasági realitások mentén határozza meg bérelvárását, továbbá magatartásával és felelőtlen nyilatkozataival ne veszélyeztesse se a JNT, se pedig a Magyar Posta üzleti érdekeit. Ezzel ugyanis pont a szakszervezet akadályozza a JNT-t abban, hogy a jövőben további bérfejlesztést hajthasson végre - zárul a közlemény, mely szerint a JNT 2015.május 06-án megtartotta a tárgyalás következő fordulóját, amelyen az ÉŐDSZ továbbra sem mutatott kompromisszumkészséget.