Az talán keveseket lep meg, hogy a legnagyobb probléma mára a munkaerőhiány lett. Erről így nyilatkozott egy kiskereskedelemben dolgozó boltvezető a lapnak: "Egy közepes méretű, 300 négyzetméteres bolt üzemeltetéséhez 11-13 ember kell manapság, ennél lejjebb szerintem nem lehet menni. Úgy látom a kereslet alapján, hogy tudnék további üzleteket is nyitni a környéken, pénzt is adna hozzá a bank, de egyszerűen nincs ember hozzá."

Új embert pedig azért nem könnyű találni, mert a diszkontok a jobb termelékenységüknek köszönhetően magasabb béreket tudnak adni a dolgozóiknak. Ennek megfelelően gyakran előfordul, hogy egy nagyobb szereplő megjelenése miatt tömegével mennek tönkre a kisebb boltok. (Veszélyben a magyar kisboltok, már káosz közeli a helyzet.)

Kapcsolódó

Az első lépés, amit a tulajdonos ilyen helyzetben tesz a G7 szerint, a szürkegazdaság felé való nyitás. A nyolc órás dolgozókból négy órások lesznek, bérük egy részét pedig zsebből zsebbe fizetik. Ma már 175 ezres nettó alatt pénztáros vagy eladót nem lehet megtartani, márpedig ennyit bármely gyárban meg lehet keresni, ahol hétvégén nem is kell dolgozni.

A lap számolt is: ha egy 300 négyzetméteres bolthoz 12 alkalmazott kell, akkor a havi 175 ezres nettó bér a cégnek évente 46 millió forint bérköltséget okoz. Az általuk kigyűjtött, összesen 6700 (50 fő alatti) boltos vállalkozásból azonban csak körülbelül 2500 éri el ezt az árbevételi szintet, tehát 4200 ez alatt van. És akkor bérleti díjat és rezsit még nem is fizettek.

Ekkor jönnek a trükkök: hitelre adja az élelmiszert, némi kamattal, feketén szerzi be az árukat, "például a szomszédban lévő pékségből véletlenül átesik naponta pár kiló kenyér, amivel a felek zsebből elszámolnak." Ezt megtehetik, mivel a központoknak nincs annyi embere, hogy ellenőrizni tudja, minden termek onnan származik-e - és egyébként is, nem áll érdekében a kisbolt tönkretétele, hiszen minél több tagjuk van, annál jobb feltételekkel tudnak a beszállítókkal tárgyalni.

Kép forrása: Shutterstock.