A projektre mintegy 620 millió forintos uniós forrást nyertek GINOP pályázat keretében - tájékoztatta a MATE közleményben az MTI-t. Az intézmény a Kaposi Mór Oktató Kórházzal együttműködve, nemzetközileg elismert szakembereket, kutatókat, doktoranduszokat, egyetemi hallgatókat is bevont a munkába.

A kutatók a 2017-ben indult és 2020 végén lezárul program eredményeként megállapították, hogy a kukoricát szennyező fumonizin esetében a hazai lakosság általában nem jut olyan mennyiségű szennyezett élelmiszer-alapanyaghoz, amely meghaladja a tolerálható határértékeket.

Kapcsolódó

Az eredmények kapcsán közölték, a mikotoxinok az élelmiszer-termelés teljes vertikumában megtalálható, penészgombák által termelt mérgező anyagok. A fumonizin B1 (FB1) Magyarországon is az egyik leggyakoribb mikotoxin, amely a kukoricán kívül előfordul más takarmányban és élelmiszer-alapanyagban is. Az FB1 a potenciálisan rákkeltő anyagok közé tartozik.

A projekt részeként vizsgálták a toxin eddig kevésbé ismert sejtszintű hatásmechanizmusát is laboratóriumi körülmények között és állatkísérletekben. Az elsődleges cél az FB1 által kiváltott károsító hatások, így például az oxidatív stressz jobb megismerése volt. Ennek érdekében új vizsgálati módszereket alkalmaztak. Ezek bevezetéséhez és a kutatási kapacitás bővítéséhez laboratóriumi fejlesztések is megvalósultak.

A projektben elért eredmények hozzájárulnak az élelmiszerlánc fumonizin terheltségének felméréséhez, és az esetleges humán egészségi kockázat tudományosan megalapozott értékeléséhez - áll az egyetem tájékoztatójában, amely kitér arra is, hogy az intézmény az egész országra kiterjedő monitorozást tervez.