A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Az év elején tapasztalható piaci pánik során a békeidők történelmében először fordult elő, hogy a megtakarítással rendelkező középosztály tagjai által külföldre vitt pénzek összege néhány hétig meghaladta a privátbanki ügyfélkör által külföldre irányított pénzek összegét − állítja a vagyontranszferadatok elemzését követően Karagich István, a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a vagyontranszfer-folyamatokban 2010 óta van jelen érdemben a középosztály, ám az általuk külföldre vitt pénzek összege havi bontásban − 2011 kora tavaszát, a pénztárak államosítását követő elbizonytalanodás miatti komolyabb kiáramlást leszámítva − 1-2 milliárd forint környékén maradt.

Az Európai Unióval történő, tavaly decemberi "összeveszés" után decemberben és januárban a Blochamps adatai szerint a pénzeszközeiket nem professzionális gyakorlattal kezelő, jellemzően a társadalmi közép- és felső középréteghez tartozók által külföldre vitt pénz összege meghaladhatta a havi átlagú 60 milliárd forintot, mely hetekre lebontva 10−30 milliárd forintot jelentett. A privátbanki ügyfélkörben a vagyontranszfer-kiáramlás ugyanebben az időszakban "csak" háromszorosára ugrott, ám a Blochamps szerint ezen ügyfélkör is heti 15 milliárd forintos nagyságrendet vitt külföldre az év első hónapjában.

A privátbanki ügyfelek körében lassan másfél éve már nem csak a földrajzi diverzifikációs okokkal magyarázható a vagyon megosztása külföldi számlák felé, így a 2010 óta külföldön számlát nyitó kisbefektetők nagyobb tömege a hazai premium banking és private banking szolgáltatóknak sem kedvező üzleti fejlemény. Szerencsére a hazai privátbanki üzletágak igyekeztek felkészülten és lehetőségeikhez mérten saját anyabankjaikon keresztül megnyugtató számlakezelési alternatívát biztosítani az ügyfeleiknek − mondta Karagich.

 

Egyre tudatosabbak az ügyfelek

A pénzügyi tanácsadó cég a rendelkezésére álló adatok alapján úgy számolta, hogy az összesített vagyontranszfer mértéke február hónapra az elmúlt 5-6 évben megszokott szintre, havi 10-15 milliárd forint környékére eshetett vissza. Érdekes fejlemény ugyanakkor, hogy a lakossági ügyfélkörben a januári pánikot követően rendkívül gyors visszarendeződés figyelhető meg − lényegében megállt februárban a vagyonkiáramlás ebben a körben.

Karagich szerint a professzionális befektetői gyakorlatú privátbanki ügyfélkör vagyonkivitelének stabilizálódása azt is jelzi, hogy az érintettek egyre tudatosabban élnek a vagyonáthelyezés eszközével, esetükben a külföldön munkára fogott pénzek hozamának hazahozatala, az adóamnesztia igénybevétele vagy a külföldön tartott tőke egy részének magyarországi működőtőkeként visszahozatala is napirenden lehet. Más kérdés persze − mondja a szakember −, hogy a hazai privátbanki szolgáltatóknak ez a csendes visszaáramlási folyamat aligha elég a vagyonok külföldre menekítéséből származó állomány- és bevételcsökkenés ellensúlyozására, így a korábbi években a hozamnövekményből és az akvirálásokból eredő megszokott látványos szektornövekedés dinamikája a 2012-es évben üzletági szinten rendkívül csekély lehet, inkább stagnálás valószínű.

A nem szofisztikált − és tanácsadók által sem segített − magánügyfelek számára a januári kaland borítékolhatóan veszteséget okozott, hiszen csak a pénzmenekítés volt a cél − a külföldi bankok ajánlatainak áttekintésére aligha volt módja és kellő gondossága ezeknek az embereknek.

A privát vagyontranszfer-folyamatok a prognózis szerint azt igazolják, hogy a felső középosztály részéről a jogrendszerbe vetett feltétlen bizalom megingása komoly kihívásokat okozott a szektornak. Ráadásul a Blochamps véleménye szerint a hazai növekedés ellen ható bizonytalan külső környezetben kevés az esély arra, hogy a külföldre vitt pénzek nagyobb része visszatérjen 1-2 éven belül, mint történt az gyors visszarendeződés mellett például 2009-ben.

 

Most már komolyabb lépések kellenek a kormánytól

Karagich István szerint a kormányzatnak immár egyértelmű jelét kell adni annak, hogy valóban nem csak kész megállapodni az IMF-fel és kiegyezni az Európai Bizottsággal, hanem a tárgyalások megnyugtató módon el is kezdődnek. Az átlagpolgár számára még akár tetszhet is, ha a kormányzat harcot hirdet az "óriás" EU-val szemben, de nem lehet meglepődni azon, ha eközben saját megtakarításait, vagyonát azért biztonságban akarja tudni. Karagich szerint hiába az IMF-tárgyalásokkal megbízott miniszter tárgyilagos helyzetértékelése, az elmúlt napok gyors és komoly forintárfolyam-változásai és a kormányfő ismételt, kemény hangú bírálata az unió felé egy újabb vagyonáthelyezési hullámot indíthat el, amely az IMF-megállapodás határidejének kitolódásával felerősödhet. A Blochamps prognózisa szerint, ha az elmúlt hetekben kissé csökkent is a veszélye, de az IMF−EU-hiteltárgyalások bizonytalansága miatt óvatosan újra számolni kell egy olyan szcenárióval is − április−májusra −, hogy a havi vagyonkiáramlás mértéke rövid időre ismét meghaladhatja az 50 milliárd forintot. A privátbanki kapcsolatokkal nem rendelkező magánügyfelek pénztranszfere ez esetben ebben a hullámban lényegesen kisebb mértékű lehet, mint év elején, azonban az idei első negyedéves időszak összesített privát vagyontranszfermérlege így is a Blochamps által a korábbi évek egészére becsült 200 milliárdos nagyságrendet meghaladó léptéket tehet ki.