Bár a hazai kis- és középvállalkozások 80 százaléka rendelkezik elvben üzleti tervvel, ám annak használhatóságát mindennél jobban megmutatja, hogy a válság hatására csak 37 százalékuk hajtott végre módosítást az üzleti terveiben - ismertette Stafétabot elnevezésű, a Gfk Hungáriával végzett kutatásuk eredményét Szabados Richárd, a CIB KKV üzletág igazgatója. Jól látható, hogy a bankoknak is mozdulniuk kell és ezentúl nem pusztán az üzleti tervet, hanem annak folyamatos átvizsgálását is elvárják az ügyféltől. Fontos, hogy a cégek alternatív megoldásokat is kidolgozzanak: ha a célba vett fejlesztés nem éri el a célját, legyen mód arra, hogy új, a régitől persze nem teljesen eltérő irányba fordítsák a vállalkozás fejlődését. Szabados Richárd szerint ezen alternatív üzleti elképzelések megfogalmazását és - szükség esetén - megvalósítását nagyban támogathatja az növekedési hitelprogram kapcsán elérhető olcsóbb forrás, ugyanakkor fontos látni, hogy nem a kamaton múlik, hogy egy hitel nemteljesítő lesz-e.

A cégek 18 százaléka egyáltalán nem gondolkodik előre, míg további 50 százalék azon vállalkozások aránya, ahol a stratégiai tervezés maximum 1.2 évre tekint előre - ezen belül 35 százalék azok aránya, akik az előttük álló évre készítenek stratégiát. A kutatást 800 magyar 100 millió - 10 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező kkv-t kerestek meg.

Kapcsolódó

A cégek egyelőre nem mernek nagyot álmodni: míg a jelenlegi piaci poziciójuk megőrzése a cégek 90 százaléka számára nagyon fontos, addig a vállalat növekedését csak kevesebb, mint harmaduk jelölte meg fő prioritásként.

Bacher János, a Gfk ügyfélkapcsolati igazgatója szerint a fentiekkel szemben érdekes, hogy a vállalatvezetők szerint a siker biztosítéka elsősorban az elégedett, visszajáró vevőkör, a megbízhatóság és a pénzügyi stabilitás. Miután a jelenleg helyzetben rendkívül komoly problémákba ütközik a sikeres gazdálkodás, épp ezért a folyamatosan növekvő árbevétel, illetve folyamatos nyereségesség a hosszútávú sikeresség kapcsán jelenleg a fontossági sorrend végén áll. Versenyelőnyt a minőség és a megfelelő humán-erőforrás jelenthet a cégvezetők szerint, ám ezen fontos ismérvek mellett a cégvezetők a versenyelőnyt biztosító tényezők között a második (az agrárcégek esetében az első) helyen említették, hogy a cégnek jó kapcsolatokkal kell rendelkezniük.

A jövőre nézve érdekes, hogy a megkérdezett vezetők 75 százalékban tulajdonosai is cégeknek, s a mintában szereplő vállalkozások 42 százalékánál egyszemélyi vezetés valósul meg. A társaság irányítóinak 40 százaléka szinte minden döntés előtt konzultál, s csak 2 százalék azon vezetők aránya, akik minden döntést saját maguk hoznak meg. Ami érdekes - említette Bacher János -, hogy a pénzügyi, banki kérdésekben az átlagnál jóval nagyobb az egyeztetés nélküli döntést hozó cégvezetők aránya.

Ami az utódlás kérdését illeti, jól látható, hogy a kkv-k esetében nincs nagy fluktáció - a cégek 54 százalékánál az indulás óta nem volt vezetőváltás. A váltásról mindössze a megkérdezettek 47 százaléka gondolkodott el az utódlásról, ezek felénél az utód személye is ki van jelölve. Miközben a kijelölt utód 84 százalékban a családon belülről érkezik, jól látható, hogy a második generáció, az egyenes ági leszármazottak nem igazán akarják átvenni a szülő(k)től a stafétabotot, inkább csak élvezni akarják a szülői munka eredményeit és másfele tekintenek. Érdekes ugyanakkor, hogy a család egyéb tagjai között viszonylag magas az érdeklődés a cégvezetés átvételére.