A lakossági oldalon a lakáshiteleknél a bankok nettó értelembe vett 9 százaléka, míg a fogyasztási hiteleknél 18 százalék szigorított a feltételeken - a jelzáloghitelknél főleg a kockázati prémium területén volt szigorítás, míg a fogyasztási kölcsönök esetében a futamidőben, a jövedelemhez képest maximálisan megengedhető törlesztőrészletben és a hitelképesség paramétereiben volt érezhető a szigorítás. A bankok ugyanakkor előretekintve minkét hiteltípus esetén enyhítésre számítanak, kiugrónak tűnik a fogyasztási hitelek terén a kamatfelár és a hitel/fedezeti érték terén várnak számottevő enyhülést.

A bankok fokozódó hitelkereslet-csökkenést tapasztaltak a felmérés idején: közel felére zuhant az előző felméréshez képest a laksácélú hitelkereslet (túl vagyunk a végtörlesztésen), de a fogyasztási hitelkereslet is ötödével zuhant. Miután a hitelintézetek célja a normális kereslet/kínálat fenntartása, ez a kereslet-csökkenés is oka lehet annak, hogy a bankok enyhítésben gondolkodnak. A bankok közel harmada ennek ellenére a fogyasztási hitelek keresletének további csökkenésére számít a következő hat hónapban, míg a jelzáloghiteleknél szerintük elértük már a mélypontot, így ott bővülhet a termék iránt érdeklődők aránya.

Kapcsolódó

Nem lesz viszont kereslet-bővülés a vállalati szegmensben - a rövid lejáratú hiteleket leszámítva. A beruházási hitelek terén 30 százalékkal zuhant a kereslet a korábbi felméréshez képest, s semmi sem mutat arra, hogy a vállalatok bele mernének-e vágni beruházásokba. A kereslet-szűkülés mellett a bankok egyértelműen a hitelkínálat-csökkenésről is hírt adtak, ami elsősorban a hitelszigorítások okaként jelenik meg.

A 2008 óta ebben a szegmensben végrehajtott szigorítások okaként a bankok 73 százalékban a hitelezési hajlandóságot befolyásoló tényezőket, 13 százalékuk a likviditást és 9 százalékban a tőkekorlátot említették meg. Ami a jelenlegi helyzetet illeti: a hitelintézetek ugyan szigorítottak a vállalatin hitelfeltételeken, ám ennek mértéke elmaradt attól a komoly mértéktől, amelyet a korábbi felmérésében jeleztek - akkor a bankok nettó értelembe véve 60 százaléka várt szigorítást, azt, hogy ennek mértéke csak 10 százalékos lett végül, az igen kedvezőnek mondható.

A jegybank a mostani felmérésben a kkv-k hitelezésének részleteire is rákérdezett. Az adatok szerint az átlagos kamatfelárak a mikro- és kisvállalati szegmensben 4-6, középvállalatok esetében 2,5-4 százalékpont körül alakulnak. Az elmúlt negyedévben ugyanakkor 10-30 bázispontos kamatemelkedés volt tapasztalható ezen hiteltipusok esetében.