A pénzintézetek az érvényes zálogszerződés alapján nem támaszthatnak igényt az adós azon követeléseire, amelyek már a felszámolási eljárás megindulását követően keletkeznek, így például egy irodaház havonta esedékes bérleti díjából származó bevételére. Az elvi jelentőséggel bíró határozat várhatóan egységesíteni fogja az eddigi ellentmondásos bírói gyakorlatot, amely befolyásolhatja a bankok által alkalmazott biztosítéki struktúrákat is.

A Kúria (EBH2016. G.4.) határozata szerint a zálogjogosult bankok többé nem hivatkozhatnak a csődtörvény szerinti kielégítési elsőbbségre az adósokat megillető olyan követelések tekintetében, amelyek a felszámolási eljárás megindulását követően válnak esedékessé - hívja fel a figyelmet a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda.

Egy hazai banknak egy irodaház beruházás finanszírozásával kapcsolatos jogvitája kapcsán a Kúria felülvizsgálati eljárásban elvi jelentőséggel mondta ki, hogy a jövőbeni követelések esetén a zálogjog az adott követelés létrejöttének időpontjában keletkezik, és a csődtörvény csak a felszámolási eljárás megindulását megelőzően létrejött zálogkövetelések esetén biztosít elsőbbséget a zálogjogosult bankok javára.

" Kúria határozata után a jövőbeni követelésekre vonatkozó jogalkalmazás egységesülése várható, amelynek fényében a bankoknak érdemes lehet átalakítaniuk az általuk használt biztosítéki struktúrákat. Ajánlott átgondolni többek között a Ptk. új szabályai alapján ismételten alkalmazható fiduciárius hitelbiztosítékok alkalmazást, amely szerint a biztosítéki céllal engedményezett jövőbeni követelések nem képezik részét a felszámolási vagyonnak." - mondta Vági József és Vinglman Máté, az ügyvédi iroda szakértője.