A felsővezetőknek komoly kételyeik vannak cégük ellenálló képességét illetően. Alig minden ötödik (18 százalék) igazgatósági tag tartja a vállalat kockázatkezelési gyakorlatát hatékonynak, és csupán töredékük (13 százalék) hiszi, hogy a szervezet képes lenne eredményesen kezelni a felmerülő súlyos helyzeteket.
A válaszadók szerint éppen ezért a kockázatkezelés szerepe fog leginkább megváltozni a közeljövőben. A döntéshozók nagy többsége (79 százaléka) szerint egy átfogó, a veszélyeket hosszú távon kezelő és megelőző folyamat kiépítése kiemelt fontosságú ahhoz, hogy társaságuk megőrizze és tovább növelje értékét a következő öt évben.
„A hatékony kockázatkezelés kapcsán két meghatározó trenddel mindenképpen foglalkoznunk kell. Az egyik, hogy milyen mértékben használunk technológiát a nem várt helyzetek hatékonyabb kezelése érdekében. A másik, hogy teljes körű-e az ezekkel összefüggő gondolkodás az igazgatóság szintjén” – hangsúlyozta Hoós János, az EY kockázatkezeléssel foglalkozó területének vezetője, hozzátéve, hogy sazdasági környezetünk egyre komplexebbé válik. A kockázatok azonosítása és kezelése még nagyobb odafigyelést kíván.
Ezzel összhangban, a megkérdezett igazgatósági tagok több mint kétharmada (69 százaléka) tervez komolyabb befektetést az adatelemzésbe és különböző innovatív megoldások alkalmazásába a következő egy év során az EY nemzetközi felmérése szerint.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve