Az előzetes számok szerint 2011-ben k+f-re folyó áron 336,5 milliárd forintot fordítottak, ami a GDP 1,20 százalékának felel meg. Az adat az előző évihez képest képest folyó áron 8,5 százalékos növekedést jelent, így a GDP arányában mérve a 2011-es szint − az 1990-es 1,6 százalék mögött − az utóbbi 21 év legjobb eredménye.
A kutatóhelyek száma lényegében nem változott, tavaly mindössze 0,6 százalék volt a növekedés. A k+f célú létszám 2,6 százalékkal bővült, így 2011-ben mintegy 37 ezer kutató és 18,5 ezer kutatási segéd- és egyéb személyzet tevékenykedett. Minden negyedik ember tudományos fokozattal rendelkezik. Magyarországon 2005 óta a k+f ráfordítások folyó áron számított értéke 62 százalékkal nőtt, így az egy kutatóhelyre jutó ráfordítás 82,6 millióról 112,2 millió forintra emelkedett.
Az összes ráfordítás 45 százaléka a kísérleti fejlesztésekre ment, 21 százalékát pedig alapkutatásokra költötték. A tavalyi költésnövekedés elsősorban az uniós források erősödésének következménye, ami képes volt ellensúlyozni az állami források stagnálását. A költségvetésből e célra kifizetett összeg ugyanis csupán 5 százalékkal, 128 milliárd forintra nőtt. Infláció felett emelkedtek a vállalkozások ráfordításai, a tavalyi 160 milliárd forint 9 százalékos bővülést jelentett.
Így a vállalkozások finanszírozásban betöltött szerepe 47,5 százalékra nőtt, míg a költségvetésé 38,1 százalékra mérséklődött (igaz, az utóbbi még mindig magasabb, mint a 35 százalékos uniós átlag). A külföldről − elsősorban az EU-tól − származó k+f-re fordított összegek évről évre nagyobb részarányt képviselnek, 2011-ben elérték a 13,4 százalékot (45,3 milliárd forint). Az ágazatok közül továbbra is gyógyszergyártásé volt a vezető szerep (49,2 milliárd forint ráfordítással), de a számítógépek és elektronikai optikai termékek, valamint a járműgyártás területén is 15 milliárd forintnál többet költöttek k+f-re.