A közlemény szerint Magyarországon az árutermő szelídgesztenye ültetvények területe az egységes területalapú támogatás adatai alapján mindössze 215,5 hektár. A csekély termésmennyiség a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be.
Magyarország szelídgesztenye exportja csekély, a jelentős feldolgozóipari igény miatt behozatalra szorul. Az import évente 1000-2500 tonnát tesz ki, jellemzően Olaszországból.
A jellemzően októberben érő, kisüzemi növény nagyon igényes, termesztéséhez olyan speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mint például a kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és a savanyú talaj. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon.
Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektárt kitevő áruültetvények mostanra szinte teljesen kipusztultak, jelentősebb méretű üzemi ültetvények nincsenek az országban. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják. Termesztése kockázatos, mivel amellett, hogy a fákat járványszerűen tizedeli a kéregelhalás, a károsítók is komoly károkat képesek okozni - közölte a NAK.
A héten a szilvatermés miatt kongatták a vészharangot.
A fotó forrása: Philippe Desmazes/AFP.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve