Hazánkban eddig nem alkalmazott eljárással hasznosítaná a több száz méter mélységben rejlő széntelepeket Ajka, Dorog és Pécs térségében az ausztrál Wildhorse Energy magyarországi leányvállalata, a Wildhorse UCG. A technológia lényege, hogy a külszínről mélyített fúrásokkal először felderítik a szénvagyon elhelyezkedését, nagyságát, majd ugyancsak mélyfúrásokon keresztül forró gőzt és oxigént juttatnak a mélybe a szén hevítésére, meggyújtására. Az így keletkező fűtőanyag, a légnemű széngáz a fúrólyukakon, csővezetéken keresztül jön a felszínre.

A széntelepek föld alatti elgázosítását célzó kutatásokra az ausztrál cég magyarországi leányvállalata megkapta a hatóságok engedélyét, Pécsett megkezdődtek a kutatófúrások, illetve a dolgozók képzése is beindult. A projekt jövőre kezdődik a dorogi medencében, ahol az utolsó bányát 2004-ben zárták be és a számítások szerint még mintegy 240 millió tonna barnaszén található a mélyben − mondta a Napi Gazdaságnak Korompay Péter, a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület dorogi titkára. Az ausztrál cégnek Csehországban, Németországban, Ukrajnában és Lengyelországban is van érdekeltsége. Dél-Afrikában egy olyan erőmű működik, amelyet naponta negyvenezer tonna szénnek megfelelő széngázzal fűtenek − mondta a nemrégiben Dorogra látogató Dries Du Ploy geológus, a dél-afrikai projekt vezetője.

 

A földgáz szorította ki a technológiát

Magyarországon még a huszadik század elején is a helyi gázművekben kazánokban hevített szénből nyertek széngázt, de az olcsóbb és könnyebben elérhető földgáz használatával fokozatosan felhagytak ezzel az eljárással.