A hazai szállodák három fő költségeleme - a bér, a rezsi és az élelmiszer-alapanyagok - rendkívüli módon megnőtt az elmúlt hónapokban. Az energiakiadások például a korábbiakhoz képest 3-4 szeresére emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy

az ukrajnai háború előtt az energiaköltségek a városi szállodáknál a teljes bevétel 4-5 százalékát, a gyógy- és wellness szállodáknál 12-13 százalékát tették ki. Ez azóta a városi hoteleknél 13-14 százalékra, a gyógy- és wellness hoteleknél 18-19 százalékra emelkedett.

Jelenleg megvan annak is a kockázata, hogy a későbbiekben ennél magasabb számokkal szembesülhetnek a szállodások – mondta lapunknak Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöki tanácsadója.

Bevételi oldalon a szállodáknak három mutatószámmal kell kiemelten foglalkozniuk:

  1. a szobáik átlagárával,
  2. a foglaltsággal
  3. és az egy szobára jutó szoba árbevétellel (Revenue Per Available Room (RevPAR))

Egy hotel akkor tudja kigazdálkodni az elszálló költségeket, ha a korábbinál magasabb foglaltságot tud elérni, illetve, ha jelentősen emeli az árait. Kérdéses azonban, hogy szállodák erre mennyire képesek, mivel a hazai és több EU tagországban tapasztalható kétszámjegyű infláció várhatóan negatívan hat a keresletre, miután csökken az emberek szabadon elkölthető jövedelme. Nem beszélve arról, hogy az őszi – téli időszakban – főleg a fővároson kívüli üdülő, gyógy- és wellness szállodák iránt mérséklődik az érdeklődés.

Megéri lezárni egy szaunát?

Ebben a helyzetben az ilyen típusú szállodák mérlegelhetik, hogy csökkentik szolgáltatásaikat. Kisebb személyzettel működnek, vagy például lezárnak bizonyos medencéket, szaunákat stb. Ez viszont versenyképességüket gyengíti, ahhoz vezethet, hogy romlik hírnevük, elvesztik törzsvendégeiket.

Kovács István szerint minden szálloda tudja, hogy a vendégeik miért őket választják és ha ez éppen a wellness, a gyógyászat, akkor kockázatos, ha az itt nyújtott szolgáltatások szűkítésével próbálnak spórolni. Ugyanez igaz az éttermi szolgáltatásokra. A színvonal, vagy a kínálat csökkentése kétélű fegyver.

A turizmusban ráadásul erős a szezonalitás, a főszezonnak most vége, ősszel és télen pedig jellemzően rövidebb időre, hétvégére, a karácsonyi ünnepekre, szilveszterre utaznak 2-3 napra az emberek. Emiatt kérdéses, hogy a hotelek ki tudják-e ebből gazdálkodni a folyamatos nyitvatartás költségeit – teszi hozzá a szakember, aki szerint bár most teljes a bizonytalanság a szektorban, tömeges bezárási tervekről egyelőre nem hallani.

Az első félév még ígéretesen indult

A szervezet első féléves trendriportja szerint idén, amikor feloldották a járványügyi korlátozásokat, mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi turizmus dinamikus növekedésnek indult. Ugyanakkor a II. féléves teljesítményekre láthatóan negatív hatással van az erősödő infláció, valamint az orosz-ukrán háború is.

2022 első félévében a szállodai vendégéjszakák száma 2021 hasonló időszakához képest országos szinten 315,8 százalékkal nőtt, vagyis megnégyszereződött. A nyár első hónapjában a szállodák szobafoglaltsága országos szinten 52,6 százalék volt, amely 21,1 százalékponttal nagyobb a 2021. júniusinál, de 13 százalékkal marad el 2019 hasonló időszakában elértnél.