A globális filmszektort átalakító streamingláz korábban sosem tapasztalt keresletet támaszt Magyarországon a gyártásra. „Az igényeknek gyakorlatilag nincs plafonja, a hazai stúdiók és műtermek teljes kihasználtsággal működnek, kapacitásaik jó időre le vannak kötve” – állapítja meg az Oscar-díjas Saul fia című filmet producerként jegyző Rajna Gábor.

Magyarország Kelet-Közép-Európában minden más országot megelőzve vezetett be rendkívül kedvező adózási feltételeket a filmgyártásban. Ez Rajna Gábor szerint azt eredményezte, hogy a közvetett állami támogatás (a társasági adókedvezmény-rendszeren keresztül igénybe vett támogatás) mértéke megközelítheti a magyarországi gyártási költség egyharmadát.

Kapcsolódó

Felszívják a munkaerőt a sorozatok

Abban, hogy Magyarország filmipari centrummá válhatott a térségében, a jól képzett, minőségi munkára képes szakemberállománynak is elévülhetetlenek az érdemei. „Régebben a külföldi produkciók saját stábbal jöttek, manapság azonban tőlünk toborozzák azokat a filmeseket, akik a kétkezi munka dandárját végzik el a forgatáson és az utómunkában egyaránt” – mondja Salamon András rendező, a Lumière Filmiskola vezetője. Mivel a bérgyártás – főként a sorozatdömping következtében – felső korlát nélkül képes felszívni a meglévő kapacitásokat és szakembereket, ezekből máris érzékelhető szűkösségek alakultak ki.

Kép: Filmintézet

Itt biztos lesz munka

Az infrastruktúra bővítésére két kezdeményezésről lehetett hallani a közelmúltban. Mogyoródon magánbefektetők építik fel negyvenmilliárd forintból az Astra Filmlandet, Fóton pedig a Nemzeti Filmintézet bővít új stúdiókkal az egykori Mafilm telephelyén. Az állami szerepvállalást Rajna Gábor is megkerülhetetlennek tartja. A producer úgy véli: „ha akuttá válik a szakemberhiány, az komoly akadálya lehet a dübörgő hazai filmgyártás további fejlődésének.”

Salamon András szerint a nemzetközi filmipar az egyre dinamikusabban növekedő gyártási igények miatt sokkal nagyobb számban tudna foglalkoztatni többek között világosítókat, produkciós asszisztenseket, segédoperatőröket, vagy akár gripes (kameramozgató), illetve díszletépítész szakembereket, amennyiben ezekkel az elvárásokkal a filmes szakemberállomány lépést tudna tartani.

Hiányszakmákra fókuszáló képzés kell

Abban mindkét szakember egyetért, hogy az utánpótlás legkézenfekvőbb eszköze a célorientált, magas színvonalú képzés. Rajna Gábor olyan programokat tart szükségnek, amelyek révén a lehető leggyorsabban lehet bevonni a szakmai angolt zökkenőmentesen használó, frissen végzetteket a forgatásokba. Salamon András hasonló jelentőséget tulajdonít a filmes karrierlehetőségek közismertebbé tételének. „Nemcsak a fiataloknak, hanem a pályamódosítás előtt állóknak is izgalmas lehet egy komoly nemzetközi karrier elindítása – akár Budapestről” – tette hozzá Salamon András.