A lap szerint a bankok egy részénél belső lista tartalmazza azon társaságok neveit, amelyeknél az alkalmazottaknak nem nyújthatnak kölcsönt, mert az igazolások megbízhatósága megkérdőjelezhető. Más pénzintézeteknél nincs ilyen lista, de néhány kritérium alapján meghatározzák, elég megbízható-e a munkáltatói igazolás. Lénárd Marianna, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára szerint az igazolásokkal való csalások többsége inkább a hitelközvetítők nevéhez fűződik, akik érdekeltek voltak a jutalékban, de az mindegy volt nekik, hogy az ügyfél valóban tudja-e fizetni a törlesztést.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó bankok szerint valóban előfordultak és előfordulnak csalási kísérletek a lakáshiteleknél, de a próbálkozások többsége a személyi kölcsönökhöz, áruhitelekhez köthető. A válság kitörése óta csökkent a csalások száma, mivel minden érintett - a közvetítők és az értékbecslők is - tisztában van azzal, hogy a szűkülő piac miatt a bankok jobban utána tudnak nézni a kérelmeknek. Ha egy ügyfél valótlan jövedelemigazolással próbál kölcsönhöz jutni, a bank rendőrségi feljelentést tesz, a csalást megkísérlő személy pedig jó darabig nem kaphat hitelt - írta a Magyar Nemzet.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve