A nemzetközi trendekhez hasonlóan a magyar döntéshozók 65 százaléka az óvatos megközelítést alkalmazza az innovációba befektetések során, a kockázatosabb innovációs stratégiával szemben. Így a vállalatok inkább a már meglévő és bevált termékeket és szolgáltatásokat fejlesztik tovább.

Az innovációs stratégiát a saját üzleti stratégiájuk szerves részeként kezelő vállalatoknak a jövő tehetségei már nem a lexikai tudásukkal vagy fejlett analitikai képességükkel válnak vonzó jelöltté: a felmérés a magyar innovációs döntéshozók a problémamegoldó képességet (78 százalék), a kreativitást (74 százalék), valamint a stratégiai gondolkodásmódot (45 százalék) emelték ki mint a versenyképesség szempontjából elvárt képességeket.

Minden második magyar döntéshozó szerint a negyedik ipari forradalomként is emlegetett digitális fejlődés pozitív hatással lesz a foglalkoztatásra, 26 százalék ugyanakkor ennek ellenkezőjétől tart. A fejlődés a munka természetére is hatással lesz: a kutatás szerint a magyar cégvezetők elsősorban az új, addig nem létező munkakörök születését (53 százalék), az egyes kiemelt munkakörben dolgozók iránti megnövekedett keresletet (49 százalék), valamint a munkavégzés rugalmasabb jellegét (45 százalék) emelték ki.

Az élvonal valahol másutt van

A felmérésből kiderült: a magyar vállalatok alig fele él a fejlett analitikai eszközök nyújtotta lehetőségekkel, eközben globálisan a döntéshozók 61 százaléka alkalmazza a big data analitikáját. A big data a cégek, az intelligens hálózatok, a magánszektor és az egyéni felhasználók által világszerte és napi szinten előállított óriási adatmennyiséget jelenti.

A felmérés eredménye szerint a globális trendektől némileg elmaradva a magyar cégvezetők mindössze 59 százaléka szerint nőtt a cégük bevétele, és profitja az elmúlt évek innovációs együttműködéseivel.

Magyarország innovációért felelős döntéshozóinak 84 százaléka - globálisan 90 százaléka - gondolja úgy, hogy a leginnovatívabb vállalatok nemcsak új termékeket és szolgáltatásokat, de új, korábban nem létező piacokat is képesek létrehozni.

A magyar innovációs döntéshozók szerint az energiaszektorba történő befektetések elsősorban az energiahatékonyságban (40 százalék), és az energia elosztásának fejlődésében (38 százalék) nyilvánulnak majd meg, valamint támogatni fogják az ország energiafüggetlenségi erőfeszítéseit (35 százalék) is.

A GE 5. alkalommal készített kutatást 2015. október és december között 23 országban, 3 ezer innovációért felelős felsővezető és 1400 szakértő megkérdezésével a digitalizáció és innováció üzleti környezetre gyakorolt hatásáról.