A parlament két esetben 108, két esetben 109, egyszer pedig 110 igen szavazattal, mind az öt voksoláson egységesen 59 nem ellenében hagyta jóvá a gazdasági bizottság által benyújtott, a beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatokat. Az adósságcsökkentő alap 2011. május 31. és 2015. január 31. közötti tevékenységéről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter terjesztett a Ház elé beszámolókat.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára az általános vitában azt mondta, a magánnyugdíjpénztárakból átvett mintegy 3000 milliárd forint összegű készpénz, állampapír és más értékpapír felhasználásával több mint 2000 milliárd forint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg, ezen túlmenően közel 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe.

Mint mondta, az alap pénzét a törvényben deklarált célokkal összhangban használták fel: közvetlen államadósság-csökkentésre 2017 milliárd, költségvetési befizetésekre 459 milliárd, stratégiailag fontos cégek értékpapírjainak átadására az államnak 264 milliárd, valamint reálhozam és tagi hozzájárulás kifizetésre 231 milliárd forintot fordítottak. Az államtitkár ismertetése szerint az alap működéséhez kapcsolódó költség 1,3 milliárd forint volt.

Tállai András úgy összegzett: létrehozásakor megkívánt funkcióját az adósságcsökkentő alap 2014-ben betöltötte, további érdemi adósságcsökkentést szolgáló eszközt ezt követően már nem kezelt, így fenntartása okafogyottá vált, 2015. január 31-vel meg is szűnt. Az akkor fennálló összes pénzeszközét, 119,7 millió forintot átutalta a költségvetésnek - mondta.