A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az Európai Bíróság múlt heti döntésével összhangban utalt arra, hogy az árfolyamrés tisztességességének megítélése annak kérdése, megfelelően tájékoztatták-e ennek működéséről a bankok ügyfeleiket.

Rétvári ennek részeként említette azt, hogy tisztában voltak-e az ügyfelek azzal, hogy mekkora kockázatot jelent nekik a devizahitel felvétele, ismertek-e minden részletet, illetve tudták-e, hogy a helyzet romlásával miként oszlik meg a kockázat a bankok és a devizahitelesek között.

Április 30-án közzétett ítéletében az Európai Bíróság lényegében az alábbiakat mondta ki:

  • A Kúria dönthet arról, hogy az árfolyamrés a szerződés alapvető eleme-e (vagyis hogy ez alapján vizsgálható-e a tisztességessége).
  • Az Európai Bíróság szerint a hitelszerződésben meghatározott árfolyamrés nem tekinthető ellenszolgáltatásért fizetendő díjazásnak.
  • Szintén a Kúriának kell eldöntenie, világos és érthető-e az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses feltétel.
  • A bíróságok helyettesíthetik egy másik rendelkezéssel a vitatott szerződéses feltételt, a lehető legnagyobb mértékben fenntartva ugyanakkor a szerződés egészének érvényességét.

A Kúria jelezte: a Kásler-ügyben még a nyári szünet előtt várható ítélet, ugyanakkor a devizahitelek tömegét érintő jogegységi határozat az intézmény korábbi közlése szerint csak ősszel készülhet el. A kormány várhatóan megvárja ez utóbbit a jogszabály-alkotással.

A Portfolio.hu által megkérdezett jogászok többsége szerint nem léptünk előre: a Kúriának és a bíróságoknak az alapján kellene eldönteniük az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések sorsát, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e ezekről. Minden egyes hitelszerződés más azonban, így átfogó jogi megoldás valószínűleg nem létezik, a gordiuszi csomót csak a kormány vághatja majd át.