uári megállapodás képezi, amelyet a VM a határon túli gazdaszervezetekkel kötött.Budai Gyula elmondta: a magyar szaktárca meg kívánja osztani az unióban szerzett tapasztalatait a határon túli gazdálkodókkal, egyben számít az ő tapasztalataikra. Hozzátette: az elmúlt két év eredményei a magyar agrárgazdaságban bizakodásra adnak okot.
Tóth Katalin, a VM helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány felelősséget érez minden határon túl élő magyarért. Ennek szellemében fogalmazta meg a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) fontos feladatként az együttműködés erősítését a honi és a külhoni magyar gazdálkodók között. Ennek legfontosabb hozadéka mindkét fél számára a gazdasági előnyökön alapuló közös munka, amely növeli a vidék népességmegtartó erejét és munkahelyeket teremt. A célkitűzések elérése érdekében a magyar vidékfejlesztési tárca a környező államok kormányzati szervezeteivel is keresi az együttműködés lehetőségét - tette hozzá.

Szabó Balázs főosztályvezető az együttműködés fontosabb területei közé sorolta a gazdaságfejlesztést, a közös kárpát-medencei gazdasági tér kialakítását, a környezetügyi együttműködést - mindenekelőtt a vízgazdálkodás területén -, továbbá az élő szakmai kapcsolatok létrehozását civil és gazdasági szervezetek között a projektszemlélet alapján.

A VM-ben szerdán kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a vidékfejlesztési együttműködés kiszélesítésének lehetőségeit a felvidéki és a kárpátaljai civilszervezetek képviselőivel. A mostani fórum a témában szervezett kerekasztal-beszélgetések sorában már a negyedik volt. A kapcsolatok erősítésének alapját az az idei februári megállapodás képezi, amelyet a VM a határon túli gazdaszervezetekkel kötött.